Amennyiben külföldről származik a jövedelme, az adókötelezettség megállapítása érdekében alapvetően a következő lépéseket kell elvégeznie:

1. Meg kell határoznia az adóügyi illetőségét.

Amennyiben Ön magyar állampolgár, és az adóév nagyobbik részében Magyarországon tartózkodik, és kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akkor Ön biztosan magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ebben az esetben az illetőségről szóló 2. fejezetben leírtakat figyelmen kívül hagyhatja.

2. Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja.
Ezt jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal.

3. A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét. (Lásd feljebb.)

Magyarország tehát a magyar belső szabályok alapján a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is adóztatás alá vonja. Azonban Magyarország adóztatásra vonatkozó jogának lényeges korlátját képezik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmények, melyek megkötésével Magyarország gyakorlatilag a saját  adóztatásra vonatkozó jogát korlátozza. Ezek a kétoldalú Egyezmények alapvetően azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult.

A Magyar Köztársaságnak mintegy hetven külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.

A hatályos és alkalmazandó Egyezmények listája megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján, a www.ngm.gov.hu címen.

Mert kell egy őrangyal mindenkinek!
Aki fogja a kezét és vezeti az úton….

Akiben megbízhat >>>

Az Szja törvény hatálya alá tartozik a tőkepiaci nyereség után fizetendő adó. Alapvető újdonság, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózása a tőzsdei ügyletek adózásához vált 2010-től teljesen hasonlóvá:

• A bankközi (OTC) devizapiacon kötött spot, opciós és forward ügyletek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek csakúgy, mint a CFD ügyletek is. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 2011-ben 16%.

• Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben, pénzben elszámolt nyereségek és veszteségek együttes összegének pozitív különbsége – egyszerűbben fogalmazva, az adóévben elért nettó nyereség.

• Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek a Befektetési Szolgáltatóval pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, illetve a pénzügyi szolgáltatás keretében – pénzváltásnak nem minősülő – devizára/valutára kötött pénzügyi elszámolással lezáródó ügylet. Nem minősül ilyen ügyletnek a csereügylet, és az az ügylet, amely az áru tényleges átadásával végződik.

• A jövedelmet és az adót az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről a befektetési szolgáltató által névre szólóan kiállított bizonylatok (teljesítési igazolások), illetőleg saját nyilvántartás alapján kell megállapítani, az adóévről benyújtandó bevallásban pedig bevallani, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig meg is kell fizetni.

• Egyszerűbben fogalmazva az adóévben megszerzett jövedelem után, önbevallással az adóévet követő évben kell adót fizetni. Az adót a kifizető nem vonja le, azonban a magánszemélyek ezen bevételeiről az APEH felé tételes adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak.

• Ha a magánszemély az adóévben vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltüntette, akkor adókiegyenlítésre jogosult – egyszerűbben fogalmazva, az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken szerzett jövedelem szembeállítható a pl. részvényeken elszenvedett veszteséggel és fordítva, valamint a veszteség 2 évre elhatárolható.

• 2010. adóévtől egy nyilatkozat kitöltésével lehetővé válik, hogy az eddigi kamatadó alá eső értékpapírokból származó jövedelmet az SZJA törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről szóló új rendelkezései szerint, nettó módon, összevontan adózza le.

Visszatérni azonban adóéven belül nem lehet, legkorábban csak a következő adóévben, szintén egy az év vége előtt leadott nyilatkozattal.

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem

1. átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, ha az nem minősül kamatnak, illetve
2. összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyereség.

Az adó mértéke

A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója 16 %. A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. (Korábban kellett.)

A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem esetén az adott évben a tőzsdei ügyletek nyeresége, illetve vesztesége nem csak befektetési szolgáltatónként, illetve egyes ügyletenként, hanem az adott adóévben az adott befektető összes ügyletére nézve “egyenlegezhető”, függetlenül az igénybe vett befektetési szolgáltató számától.

Adóelőleg

Egyes tőkejövedelmek, így az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból és a vállalkozásból kivont jövedelem esetén – ha a kifizető azt nem vonta le – az adót a magánszemélynek  a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Ettől eltérően kamatjövedelem, az árfolyamnyereségből, csereügyletből és tőzsdei (ellenőrzött tőkepiaci) ügyletből származó jövedelem esetén az adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

A magánszemély kötelezettsége az, hogy a külföldről származó jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában bevallja. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. Adóhatósági ellenőrzés esetén az ügyfél által vezetett nyilvántartás a mérvadó.

Külföldről származó jövedelem adója

Amennyiben külföldről származik jövedelme, az adókötelezettség megállapítása érdekében alapvetően a következő lépéseket kell elvégeznie:

1. Meg kell határoznia az adóügyi illetőségét.

Amennyiben Ön magyar állampolgár, és az adóév nagyobbik részében Magyarországon tartózkodik, és kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akkor Ön biztosan magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ebben az esetben az illetőségről szóló 2. fejezetben leírtakat figyelmen kívül hagyhatja.

2. Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja.
Ezt jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal.

3. A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét. (Lásd feljebb.)

Magyarország tehát a magyar belső szabályok alapján a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is adóztatás alá vonja. Azonban Magyarország adóztatásra vonatkozó jogának lényeges korlátját képezik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmények, melyek megkötésével Magyarország gyakorlatilag a saját  adóztatásra vonatkozó jogát korlátozza. Ezek a kétoldalú Egyezmények alapvetően azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult.

A Magyar Köztársaságnak mintegy hetven külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.

A hatályos és alkalmazandó Egyezmények listája megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján, a www.ngm.gov.hu címen.