Egy nemrégiben végzett amerikai felmérés szerint a gazdagok drámaian csökkentették részvénypiaci kitettségüket a válság óta. 2007-ben a amerikai leggazdagabb 1% vagyonának 76%-át részvényekben és más pénzügyi termékekbe fektette, ma ez az arány 46% közelében van.

Ez elsőre nem tűnik nagy számnak, de az USA leggazdagabb 1%-a több mint a részvények felét birtokolják, így ha ők nem vásárolnak, akkor az már komoly gondot jelent.

A partvonalon várakozó készpénzállomány pedig egyre csak nő. A Harrison Group elemzője szerint a részvénypiactól távol maradó vagyon 2014-re elérheti a 12 ezer milliárd dollárt, ami a mai szint duplája.

A “megfoghatatlan” befektetések helyett a fizikai termékek irányába mozdultak a gazdagok, mint amilyen az ingatlanok, a műtárgyak és az ékszerek. A héten a Sotheby’s 108 millió dollárnyi ékszergyűjteményt értékesített Genfben. A legdrágábban a Beau Sancy nevű 34,98 karátos gyémánt kelt el – 9,7 millió dollárért -, melyet Medici Mária viselt 1610-es koronázásán IV Henrik francia király oldalán.

Bár ezek a kevéssé likvid eszközök lassabban értéktelenednek el, mint a részvények, egy esetleges nagyobb piaci összeomlás során ezek is veszíteni fognak értékükből, ráadásul nehezebb lesz tőlük megszabadulni.

Forrás: www.portfolio.hu

A bankbetét mellett egyre inkább a befektetési alapok válnak ismert és elterjedt befektetési termékké. Akkor jó egy termék, ha átlátható: tudjuk mekkora kockázatért milyen hozamra számíthatunk. Az alapoknál sajnos az a gyakori, hogy ezt nem tudjuk jól meghatározni. A kockázati szint úgy változik, hogy nem is tudunk róla, a veszteség pedig sokkal nagyobb is lehet, mint azt gondolnánk. A 2008-as válság során sok befektetési alapnál el lehetett veszteni a befektetett tőkének akár a felét is!

Az alapkezelő dönt

A befektetési alapokat olyan alapkezelő irányítja, aki több alapot is kezel egyszerre és elég nagy a döntési szabadsága, hogy az egyes befektetésekből mennyit, mikor és hova irányít át. Ez csak azért lehet elgondolkoztató, mert az alap befektetési jegyéből vásárló befektető és az alapkezelő érdeke így eltérhet egymástól: látszólag mind a ketten a nagyobb hozamban érdekeltek, azonban az alapkezelőnek több alapot kell a jó gazda gondosságával irányítania és így az ő érdeke elsősorban az, hogy egyik rá bízott alap se legyen kirívóan gyenge.

Vagyis elsősorban abban érdekelt, hogy közlekedőedények elve szerint úgy csoportosítson át éppen jónak tűnő termékeket egyik alapból a másikba, hogy egyik alap se legyen kirívóan gyenge teljesítményű. Erre van lehetősége, hiszen az alapok többségében ehhez meg van a kellő mozgástér (állampapírt, kötvényt, esetenként részvényeket vagy más terméket szinte bármikor be lehet tenni a legtöbb alapba).

Tehát ez az egyik oka az alapok viszonylagosan kiegyensúlyozott teljesítményének. Alig van kiugró teljesítményt mutató alap.

Elég gyenge a teljesítményük

Megnéztem a BAMOSZ oldalán az alapok teljesítményét (az 1 éves hozamot vettem alapul) és azt tapasztaltam, hogy az összes alap 39%-a veszteséges és a nyereségesek közül 19% 1-2%-nál nagyobb hozamot nem volt képes elérni. Ez azért elég gyenge teljesítmény.

Ha egy kicsit belemegyünk a részletekbe, akkor azt látjuk, hogy a pénzpiaci alapok és kötvény alapok képesek még valamennyire nyereséges teljesítményre, itt csak mutatóba vannak veszteségesek (nem is értem, hogy hogyan, ehhez már valóban el kell szúrni valamit vagy magas költségekkel kell dolgozni).
Számomra nem meglepő módon a tőkevédett alapoknál csak 28% volt képes érdemi (5% feletti) nyereségre és 41%-uk nulla körüli teljesítményt nyújtott.

A részvény alapok teljesítményét az átlagos képességű háziasszony könnyedén meghaladhatja, hiszen 56%-uk egyértelmű és gyakran jelentős veszteséget mutat. 15% pedig inkább a nulla teljesítménynél tart, így csoda számba mennek a valóban és tartósan nyereséges részvény alapok.

Magasak a költségek

Az alapok teljesítményét érezhetően lerontja a vagyonkezelői jutalék, amelynek mértéke általában eléri a 2%-ot. Erről az ügyfél természetesen semmit sem tud, a befektetési alap vásárlásakor semmilyen költséget sem számítanak fel. A vagyonkezelés pedig nincs ingyen, ennek díját a nyereségből vonják le.

A díjstruktúra további figyelemre méltó elemét azonban már a bankok teszik zsebre, amikor el szeretnénk vinni a pénzünket. Érdemes előzetesen megnézni, hogy a készpénz felvétel vagy bankon kívüli utalás milyen költséggel jár. Elég gyakoriak a magas minimális költségek, átutalási díjak.

Összefoglalva

Az, aki megfelelő befektetési terméket keres egyáltalán nincs könnyű helyzetben, hiszen az állampapíron, bankbetéten kívül szinte csak a befektetési alapok szerepelnek a palettán. Vannak olyan termékek, amelyeket az átlagos ügyfél nem keres, mert nem ismer és tart tőle. Ilyenek a vállalati kötvények, amelyek az állampapírnál kissé kockázatosabbak, de a hozamuk is magasabb. Továbbá sok külföldi termék is létezik, amelyhez nyelvtudás és pénzügyi ismeretek kellenének.

Kérje tanácsadó segítségét:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850. és 1/239-0370.

Aki már sok energiát fektetett a kézi kereskedésbe és van gyakorlata, kész stratégiája, továbbá nyereséges a kereskedése, annak természetesen a kézi kereskedés a nyerő, ennek maximum kiegészítéséül fog automatizált számlát nyitni (pl. mert sajnálja a sok időt, amit a kereskedésre fordít és kevesebbet szeretne a gép előtt ülni.)

De annak, aki soha nem kereskedett kézzel és nem is szeretne, annak az automatizált forex kereskedés remek lehetőséget jelent a forex piac nyereségéből történő részesedésre.

Nézzük a részleteket…

Sokan bizalmatlanok a robotokkal szemben, el sem tudják képzelni, hogy miről is van szó – de máris ellene vannak. Pedig gondoljuk végig, hogy az élet számtalan szegmensét uralják ma már a robotok. Nézzünk egy pár példát:

- robotpilóta a repülőkön

- sakkozó gépek, amelyek tanulnak a korábbi hibáikból

- autóipari hegesztő robotok (jobb minőségű hegesztést csinálnak, mint az ember)

- különböző modellek, amelyek bonyolult folyamatokat írnak le, azok szabályszerűségeit segítenek feltárni (időjárás, űrkutatás, közlekedés, stb.)

A sort hosszasan lehetne folytatni, de inkább térjünk vissza a konkrét témánkhoz. A tőzsdék és a FOREX világában is sok automatizált rendszer működik. Eleinte csak elemző programok készültek  – ezek ma is nagy népszerűségnek örvendenek. A Metatrader felületen is sok egyszerűbb script és indikátor található, amelyek segítik a kereskedést.

Az indikátorok sem mások, mint egyszerűbb programok, amelyek egy összetett matematikai algoritmust tartalmaznak és a felhasználó számára érthető, szemléletes formában jelenítik meg az “elemzés” végeredményét.

A robotokból tehát sokféle létezik, a lényeg éppen a megfelelő választásban rejlik. Vannak félrobotok, amelyek csak jelzést adnak, de magát a kereskedést az embernek kell elvégeznie. Aztán ott vannak az interneten forgalmazott robotok (Wallstreet, Leo, stb.), amelyek a múltbeli adatokra építve igyekeznek önállóan kereskedni. Vannak összetett programrendszerek, amelyek már bonyolultabb stratégiára is képesek és vannak olyan rendszerek, amelyekben az ember és a gép (program) szimbiózisa valósul meg: igazi együttműködés, amelyben  – egyelőre – az emberé a végső szó, vagyis emberi felügyelet mellett működik a rendszer, folyamatos frissítésekkel, programfejlesztésekkel.

Annak eldöntése, hogy az ember teljesítménye jobb-e vagy a roboté, nem könnyű. Hasonlóan a sakkozó gépekhez, itt is azt lehet mondani, hogy a nagymesterek gondolkozása és játéka mindig eltér a gép működésétől. Vannak a kevesek, akik jobbak a gépeknél és vannak a gépek, amelyek egyre jobbak és a teljesítményük fokozatosan meghaladja egy átlagos ember teljesítményét.

Tehát vannak olyan automatizált rendszerek, amelyek kiegyensúlyozott és hosszú távú működésre képesek – de emberi felügyeletre azért szükség van a működésüknél. És vannak profi kereskedők, akik ma még egyértelműen jobbak a “gépnél”.

Ennek ellenére az átlagos befektető számára a kezelt számlás kereskedési rendszer (ember-gép együttese) a jó választás, remek lehetőség ez a magasabb hozam elérése érdekében.

Kérje segítségemet a döntéshez.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850 és 1/239-0370.

Aki rendelkezik némi megtakarítással, az egyre szomorúbban veszi tudomásul, hogy nagyon nehéz jó befektetési terméket találni. Vegyük sorra a lehetőségeket.

Bankbetét, államapapír

Mindenkinek az első ötlete az, hogy bemegy a bankba és megnézi, hogy ott mit lehetne választani. A bankbetéteknél jelenleg nem lehet inflációt meghaladó hozamot elérni (kamatadó levonását követően).

Másik lehetőség az állampapír (kincstárjegy, diszkontkincstárjegy), ahol már jobb hozamok is elérhetőek, de sajnos ekkor hosszabb futamidőt kell választanunk (legalább 3-5 év). Ezeket a Kincstár hálózatában vegyük meg, ne a bankban!

A vállalati kötvények jobbak

A betét és állampapír helyett én a nagyvállalati kötvényeket ajánlom figyelmükbe, mivel alig van bennük kockázat és magasabb a hozam. Nézzünk pár lehetőséget, csak a példa kedvéért:

BTel kötvény: lejár: 2013.02.12-én, kamat:14%

BTel kötvény: lejár: 2014.08.22-én, kamat:12,5%

CIB Classic kötvény: 2013.03.08. hozam: 3 hónapos BUBOR+0,6%

Diákhitel Központ: lejár: 2015.02.12.  kamat:8%

FHB kötvény és jelzáloglevél

MKB kötvény

MOL és OTP kötvény

Akit érdekelnek a részletek, az keressen meg és szívesen segítek.

Biztosítók és a unit linked

A bank mellett gyakori megoldás tanácsadó segítségének igénybevétele. Ekkor az ember a nagy számok törvénye alapján valamelyik biztosító vagy a Brókernet emberébe fog beleszaladni.

Elkápráztatják a sokféle lehetőséggel, de a csomagolás minden esetben ugyan az lesz: unit linked ügylet, amelynél rendkívül hosszú futamidőt és bizonytalan hozamokat, magas költséget kell bevállalnunk.

Befektetési alapok

Dolgoznak a befektetési piacon olyan vagyonkezelők, akik az ügyfelek összegyűjtött pénzét összegyűjtve, nagy volumenben fektetik be. Több ezer alap közül választhatunk, nem könnyű ez a választás. A tőkevédett vagy esetleg még fix hozamot is garantáló alapokkal az a baj, hogy érdemi hozamot nem igazán tudnak biztosítani.

A vegyes alapoknál túl nagy az alapkezelő mozgástere, így itt bármi történhet a pénzünkkel, nehéz a kockázat mértékét “belőni”. Könnyen előfordulhat, hogy alacsony hozamért magas kockázatba szaladunk bele. A kötvénybe, állampapírba fektető alapok helyett vegyük meg mi a kötvényt, államapapírt – jobban járunk.

További lehetőség a nagyobb kockázatú részvény kitettségű alap választása, itt a világ nyílik meg előttünk: Brazília, orosz ágazatok, afrikai bányák, BRIC, nemesfémek, devizapiac, stb. Itt azonban jelentős kockázatot kell vállalnunk, többnyire semmilyen tőkevédelem sincs.

A vagyonkezelők termékeit sok tanácsadó cég közvetlenül is forgalmazza, de bankokban, biztosítóknál is belebotlunk ilyen ajánlatokba.

 Tőzsde, FOREX -ez kockázat

Maradtak még az igazán kockázatos befektetési lehetőségek, amelyeket csak tanulás és sok demo számlás kereskedés után ajánlok. A részvények és devizapiacok ma már internetes felületen keresztül olcsón elérhetőek, tehát tanuljuk meg magunk a kereskedést vagy maradjunk ki ezekből a piacokból, mert a közvetlenül brókeri ajánlással történő kereskedésről rosszak a tapasztalataim.

Kezelt számlás FOREX kereskedés

Egy esetben bízhatjuk a kereskedést másra, ha 70%-os tőkevédelem mellett jelenhetünk meg egy ilyen kockázatos piacon és csak a pénzünk egy kis részét kockáztatjuk. További részletek az automatizát FOREX kereskedésről >>>

Befektetés aranyba, nemesfémekbe

Jó lehetőség, de csak a portfólió kis részére való ilyen termék választása. További részletek: www.aranycenter.hu

 A legfontosabb dolog – gondolkozzunk portfólióban!

A végére hagytam a legfontosabbat.  Egy pár hasznos tanács:

- tudatosan osszuk meg a pénzünket több termék között

- válasszunk euró/USD alapú termékeket, külföldi lehetőségeket is

-  osszuk meg biztonságos és kockázatos termékek között a pénzt

- csak akkora kockázatot vállaljunk, ami elviselhető a számunkra

- forduljunk több tanácsadóhoz is, ne hallgassunk a divatirányzatokra

További információk egy személyre szabott portfólió kialakításáról >>>

Kérje segítségemet:

dr.Tatár Attila
1/239-0370 és 0620/462-8850
info@bankweb.hu

A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott.  A jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, viszont van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.

A privátbanki szektor számára az elmúlt három év kihívásokkal teli volt, több hullámban az ügyfeleknél felmerült, hogy a hazai gazdasági és politikai kockázatok miatt a vagyon egy részét külföldön helyezik el. A legélesebben 2011 végén (novemberben-decemberben) és 2011 első hetében jelentkezett a bizalomvesztés, amikor néhány hét leforgása alatt a kezelt vagyon körülbelül 3-5 százaléka áramlott ki külföldre, ami becsléseink szerint 60-100 milliárd forintos vagyontranszfert jelenthetett.

Információink szerint a privátbankoknál a legerősebb időszak a két ünnep között, valamint január első hetében jelentkezett, amikor általában nem sok minden szokott történni. Most viszont a bizonytalan gazdaságpolitikai és jogi lépések, és a forint drasztikus gyengülése miatt sokan döntöttek úgy, hogy portfóliójuk egy részét vagy egészét külföldre helyezik át. Nagyon eltérő volt az egyes ügyfelek esetében a reakció, volt olyan ügyfél, aki a pénzének a 80-90 százalékát vitte ki külföldre, miközben akadt olyan ügyfél is, aki csak a vagyonának 10-20 százalékát. A legkeresettebb külföldi célpontok közül Svájc és Ausztria szerepelt az első két helyen, miközben Németország is keresett volt az ügyfelek körében.

Több forrásból is azt hallottuk, hogy olyan ügyfelek is megrettentek, akikről korábban sosem hitték volna. Az ügyfelek nem a szolgáltatókban vesztették el a bizalmukat, hanem az országban, a fokozott kockázatok miatt pedig úgy döntöttek, hogy nem marad más lehetőség, mint külföldi számlákra helyezni a megtakarításukat. Egy hirtelen vagyontranszferről beszélhettünk, az ügyfeleknek nem számított, hogy a hazainál jóval magasabb adók vonatkoznak a befektetésekre kint, mint itthon, vagy hogy sokkal alacsonyabb kamatot lehet elérni a betétekkel, sőt a forint gyenge árfolyama sem érdekelte őket, a biztonság volt az elsődleges kitétel.

Az egyre aggasztóbb méreteket öltő tőkekiáramlás csak akkor csillapodott le, amikor január 6-án pénteken Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem avatkozik be az ügyfelek és a bankok közötti magánjogi kérdésekbe, a betéteket pedig garantálja az állam, valamint egyértelmű kijelentések érkeztek, hogy hajlandóak vagyunk az IMF-fel megállapodni. Felmérésünk alapján a koordinált kommunikáció megnyugtatta az ügyfeleket, és a privátbanki szektorban visszatért mára a normál üzletmenet.

Visszatérhetnek a kivitt pénzek?

Mint megtudtuk, 2009 elején már volt egy hasonló, de koránt sem ilyen volumenű tőkekiáramlás, akkor viszont meglehetősen gyorsan visszatért a kivitt pénz nagyobb része. Három évvel ezelőtt Magyarországon alapvetően a válság kitörése, a magas költségvetési hiány, és a megoldás ideiglenes elodázása jelentett a fő problémát, azonban a szakértői kormány felállítása és a reformok azt eredményezték, hogy fél éven belül a kivitt pénzek visszatértek szinte maradéktalanul. Természetesen a tőke hazahozatalához hozzájárult az a tényező is, hogy a globális hangulat megfordult, a hazai részvény és kötvénypiac pedig ritkán látott emelkedést mutatott 2009-ben.

Jelenleg azonban teljesen más helyzetről van szó. A legfőbb probléma, hogy az ügyfelek azt látják, hogy itt egy gyakorta visszatérő problémáról van szó, néhány éven belül már másodjára kell az IMF segítségére szorulnunk. Mindeközben pedig a kormány olyan jogalkotási gyakorlatot valósított meg, amely sok ügyfélnél már kétségeket ébresztett. Pontosan ezért nagyon bizonytalan, hogy az ad hoc döntés értelmében kivitt milliárdok mikor térhetnek vissza.

Sokak szerint a 2009-ben történt visszarendeződéshez képest most a konszolidáció lassabb lesz és a vagyon kisebb része térhet csak vissza Magyarországra. Az alapforgatókönyv szerint viszont, ha az IMF-megállapodást aláírjuk, és gazdaságpolitikai oldalon is lehet pozitív fejleményeket látni, akkor év végére a kivitt pénzekből jelentős összeg kerülhet vissza.

Kilátások 2012-re

Több szakértő véleményre alapozva azt mondhatjuk, hogy sok kár érte a privátbanki szektort itthon az elmúlt hónapokban, hiszen ha nem lett volna ez a turbulencia, akkor inkább arról kéne beszélnünk, hogy a korábban külföldre kivitt pénzek mikor térhetnek vissza. Ugyanis az offshore vagyonkezelés körül lévő tér egyre fogy, az adózási kérdések már nem számítanak, sőt inkább az offshore vagyonkezelés ellen szólnak, például Svájcban.

Annál is inkább igaz ez az összefüggés, mivel jelenleg Magyarországon él az adóamnesztia, a korábban az adózási előnyök miatt külföldre vitt pénzeket kedvezményes, mindössze 10 százalékos adóval lehet hazahozni. Érdekes, hogy miközben 2011. decemberében és 2012. január első hetében nagyon komoly tőkekiáramlás zajlott le, addig a NAV adatai szerint 2011 novemberéig összességében 23 milliárd forint tért vissza az adóamnesztia részeként 2011-ben. A hazai onshore szereplők éppen ebben bízhatnának, hogy ha kedvezőbbre fordul a környezet, akkor több tízmilliárd forint térhet vissza több fokozatban.

A legfrissebb Portfolio.hu Privátbanki Felmérés szerint 2011 első félévének végén az ügyfélszámlák száma megközelítette a 40 ezret, míg a kezelt vagyon 2100 milliárd forint volt. A külföldön tartott vagyonokat illetően megoszlanak a vélemények, a külföldi privát bankokban becslések szerint körülbelül ugyanakkora összegek lehetnek, mint ami hazai kezelésben van.

Az állományok növelését nehezíti, hogy a privátbankok legmagasabb szegmensében (több százmillió vagy több milliárd forintos ügyfelek esetében) friss pénzek nincsenek, többek között a válság miatt az igazán nagy vagyonokat hozó ingatlan-, üzletrész- vagy cégértékesítések, osztalékok elapadtak. Sőt a banki finanszírozási csatornák korlátai miatt sok privátbanki ügyfél arra kényszerült, hogy a vállalkozását saját pénzből segítse meg például tagi kölcsönnel. Ezt meghaladóan tőkekiáramlást jelentett a végtörlesztés is.

Információink szerint marginális tényező volt a privátbanki szektorban a végtörlesztés, legalábbis végösszeg alapján, azonban az nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy aki rendelkezett jelzáloghitellel, és volt nagyobb megtakarítása, az a végtörlesztést nem hagyta ki. Korábban jellemző volt az ügyfelekre, hogy akinek kedvező jövedelmi helyzete volt, és már nagyobb megtakarítással rendelkezett, az nem törte fel a megtakarítását, hogy egy nagyobb értékű ingatlant vegyen, hanem hitelből vette azt meg, hiszen a jövedelméből telt a törlesztő-részlet kifizetésére.

Az általunk megkérdezett privátbanki vezetők alapvetően bizakodók, jellemzően azt mondták, hogy bíznak az IMF-fel való megállapodásban, azonban a következő néhány hónap göröngyös lesz. A kormánynak ugyanis meg kell barátkoznia azzal a helyzettel, hogy az EU és az IMF kemény feltételeket szab majd meg. Amennyiben sikerül a gazdaságpolitikai fordulat, és az EU/IMF védőernyő alá bekerülünk, akkor a hazai privátbanki vagyon is emelkedhet szektorszinten, hiszen a külföldi pénzek egy része visszatérhet Magyarországra. Ezt meghaladóan pedig a bankok ügyfél-szegmentációja is folytatódhat, amely újabb és újabb ügyfelek bevonását segítheti elő a szektorban.

Forrás: www.portfolio.hu

Szokásos januári áttekintésünk eléggé extrém viszonyok között íródott. Ismét ott tartunk, mint 2008-ban: a pénzpiacokon eluralkodott a pánik és a félelem. Mit ajánlhat ilyen esetben a tanácsadó?

Merre tart a világ?

Egy kis kitekintésre mindenképpen szükségünk van, hogy jó befektetési termékeket tudjunk választani.
USA: magas, de a dollár uralkodó szerepe miatt kezelhető adósságállomány, erősödő gazdaság, stabil belső piac
Európa: magas és nehezen kezelhető adósságállomány, stagnáló gazdaságok, gyenge valuta.
Magyarország: gyenge valuta miatt nehezen kezelhető adósságállomány, stagnáló gazdaság, pici belső piac, elvesztegetett évek

Egy pár gondolatot még az EU válságáról. Véleményem szerint kisebb a baj, mint az a média háttérzaj miatt látszik. A válságot a politikusok és eu bürokraták egy új alapszerződés elfogadására használják fel, megerősítik a központi hatalmat. Összességében az EU megerősödve kerülhet ki a válságból, olyan kérdésekben születhetnek döntések, amelyekre békeidőkben esély sem lett volna. Az EU egyben tartása inkább érdeke az erős és a gyenge tagországoknak is, mint a kiválás.

Magyarország most fizeti meg az elvesztegetett 20 év összes „árát”. Soha nem látott erkölcsi és gazdasági válságot élünk át, amelyből a kiút egy generációba is kerülhet, ha nem vagyunk képesek egy minimális összefogásra. Málik szét minden, valahol egy szilárd talajra alapozva kell elkezdeni az újraépítést.

Egy kicsit talán leegyszerűsítő megállapításoknak tűnhetnek a fentiek, de azt kell, hogy mondjam, hogy legalább féléves elemzés, tények és alig érzékelhető folyamatok vizsgálata áll a hátterükben. Pár hónapja még én sem ilyen kategorikus kijelentéseket használtam, sokkal bizonytalanabb voltam az események megítélésében. Mára azonban láthatóak a folyamatok….

Milyen befektetéseket keressünk?

Szokjuk meg végre, hogy portfólióban gondolkozunk. Osszuk meg a befektetéseinket devizanemek között is, kockázati besorolás és futamidő szerint is. Az idei év második felében a részvények kedvelt befektetésekké válhatnak. De szigorúan csak a nagy neveket vegyük (Nokia, Coca Cola, amerikai közüzemi vállalatok, Wal-Mart, Samsung, Apple, stb.) Keressük a közüzemi cégeket, az élelmiszer gyártókat és forgalmazókat, olaj és Latin-Amerika lesz a nyerő. Némi orosz vállalati kitettség is ajánlható a kockáztatni vágyóknak, de a hazai tőzsdét kerüljük el, mert nincs likviditás.

Azért az átlagos befektető inkább maradjon ki a tőzsde világából, várjuk meg, amíg a kedélyek valóban kissé megnyugszanak. Ez az év még erről fog szólni – főleg az első fele és idehaza. Keressük a vállalati kötvényeket (MOL, BTel, FHB, stb.) és az IMF megállapodás előtt ne vegyünk fel deviza pozíciót, mert a forint erősödni fog!
Euró kitettségünket érdemes lehet erősíteni a forint korrekcióját követően, német vállalati befektetéseket is tudok ajánlani.
A bankbetéteknél visszajöhetnek a szép idők, magasabb kamatok lesznek az idén, de jobb hozamú állampapírt is lehetne még most vásárolni a biztonságos termékcsoportba. Javaslom, hogy a biztonság-kockázat váljon szét a portfólióban termék szinten is. A teljes összeg 60%-ig is el lehet folyamatosan az év végéig menni a kockázati szinttel, de jól kell terméket választani.
Kockázatos termékek közé jól illeszthetőek az automatizált kereskedési rendszerek, ahol usd kitettséget vehetünk fel 70%-os tőkevédelem mellett akár évi 50-70%-os hozam elérésével!

Vegyük az aranyat?

Lassan 5 éve foglalkozom befektetési arannyal és azt látom, hogy a kisbefektetők rosszul gondolkoznak erről a termékről. Most vásárolnak a lehető legrosszabb árfolyam és gyakran magas aranyár mellett! Évekig fognak csücsülni a veszteséges arany pozíciójukban, ha meggondolatlanul vásárolnak a divat és a tömeghisztéria hatására.

Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy az aranyat azért vegye, mert alternatíva a pénzpiaci termékek világában. Legyen olyan termék is a portfólióban, amit nyugdíj céllal, valóban hosszú időre veszünk a biztonságra gondolva és nem a rövidtávú hozam elérése érdekében. Ilyen céllal azonban nem egyszeri vásárlás a jó megoldás, hanem a tudatos, jól megválasztott pillanatokban történő egyedi vételek sorozata vagy aranyszámla megnyitása.

Két cikket szeretnék az érdeklődők figyelmébe ajánlani:

Az arany kettős természete
Az aranyról kritikus szemmel

Mi várható a devizapiacokon?

Ez az év – főleg az első félév – a dollárnak áll, de az euró év végére egészen magára találhat. Sokakban felmerül a kérdés, hogy svájci frankot, norvég vagy ausztrál, esetleg más valutát érdemes lenne-e venni? Véleményem szerint a kisbefektetőnek dollár és euró ajánlott, a többi valutánál nagyok a kockázatok, sok olyan hatás érvényesülhet, amelyet nem tárunk fel a döntés meghozatalánál.

Nézzük, hogy 2011. januárjától hogyan teljesítettek a főbb devizák:

CHF 15,4%
EUR 12,5%
JPY 24,1%
GBP 17%
USD 17,1%

Valóban jól járt, aki már tavaly a befektetései egy részét ezekben a devizákban tartotta. Tehát NEM most kell ilyen deviza kitettséget felvenni, hanem korábban kellett volna! A fenti adatok jól jelzik, hogy a bot másik végén lévők (devizahitelesek) milyen kedvezőtlen helyzetbe tudtak kerülni – főleg a jen hitelesek….

Összefoglalás

Nagyon nehéz befektetési tanácsot adni előre egy olyan évre vonatkozóan, amely több szakaszra osztható és tele van bizonytalansággal. Idehaza az IMF megállapodás, az EU-ban az új alapokmány aláírása lesz mérföldkő, amelyektől a kedélyek csillapodása várható.
Ezt követően talán vállalhatunk kicsit nagyobb kockázatot, meg fogunk lepődni, hogy az év végére mennyire optimisták lehetnek (jobb esetben) a piacok!

Nézzük meg a most kijövő vállalati adatokat és látni fogjuk, hogy a válság azért nem olyan mély, mint azt a média ismét belénk sulykolja. Idehaza szerkezeti gondok is vannak, komoly feszültségek várhatóak a költségvetés körül, így nálunk talán az egész év bizonytalansággal és erős hullámzásokkal telített lehet.

Legyünk körültekintőek, vállaljunk kiszámítható kockázatot, figyeljük a portfóliónk alakulását folyamatosan és merjünk változtatni – amennyiben szükséges. Fogadjuk el, hogy a több évre szóló befektetések időszaka lejárt, rugalmasan kell alkalmazkodnunk, sőt a folyamatok elé kell mennünk, mert látható, hogy aki az események után kullog (arany, deviza, tőzsdék), az csak rossz döntést hozhat.

Tanácsadás, személyes portfólió kialakítása:

dr.Tatár Attila
www.vagyonbroker.hu

Mert kell egy őrangyal mindenkinek!
Aki fogja a kezét és vezeti az úton….

Akiben megbízhat >>>

Élelmiszerből én is a hazait kedvelem, legyen friss és készüljön jó minőségű hazai alapanyagokból. Kezdünk ráébredni, hogy milyen fontos a hazai termékek segítése a gyártástól a fogyasztásig, hiszen munkaerőt, adót és sok kulturális kötöttséget is megtestesít szinte minden hazai termék.

A befektetéseknél már más a helyzet. A termék már egyáltalán nem “kézzel fogható”, hazai munkaerő és szellemi teljesítmény kapcsolódhat külföldi termékhez is, a piac pedig félelmetesen gyors és nemzetközi méretűvé vált. Így aztán nem szabad kimaradni az új lehetőségekből, ismernünk kell a külföldi befektetési termékeket.

Mitől lesz külföldi egy befektetés?

Amikor forint alapú befektetési jegyet vásárolunk, amelyben pl. afrikai aranybánya részvények, orosz tőzsdeindex vagy amerikai lakásértékesítést finanszírozó kötvények vannak éppen (a vagyonkezelő befektetési döntése alapján), akkor az hazai vagy külföldi befektetés?

Én úgy gondolom, hogy hazai befektetés már alig van, hiszen a hazai pénzpiac kicsi, alig vannak termékek és azok piaca sem tud elég likvid lenni a külföldi termékbőséggel összevetve. Továbbá fontos észrevennünk, hogy a legtöbb befektetési termék összetett, gyakran átláthatatlan, kibogozhatatlan összefüggések állnak a háttérben.

Ma még meg tudjuk venni az OTP részvényt a magyar tőzsdén – ez egy hazai befektetés, bár az OTP napi árfolyamát a legkevésbé a bank eredményessége és működése határozza meg rövid távon. Ha a tőzsde beleolvad egy nagyobb külföldi tőzsdébe és az OTP-t egy ilyen nagy, külföldi tőzsdén fogjuk megvenni?

Csak a hozam számít

Olyan sok a pénzpiaci termék, olyan nagy a harc a befektetők között, hogy aki nem csak a hozam-kockázat-futamidő alapvető kérdéskörében dönt, hanem olyan érzelmeket is belevisz, hogy hazai befektetéshez ragaszkodik, az máris veszteséget szenvedhet el.

A befektetőt csak az érdekli, hogy nem egy terméke, hanem a teljes portfóliója a lehető legnagyobb biztonság mellett a legjobb hozamot biztosítsa azon az időtartamon belül, amelyben terveztük a befektetéseinket.

Számít a költség, az idő és a kényelem is

Vehetünk egy Google részvényt az amerikai tőzsdén is, de vásárolhatunk idehaza is olyan befektetési jegyet, amelyben a Goggle nagy súllyal szerepel.

A kettő között jelentős költségbeli különbség van, ha csak nincs valami különleges oka, akkor idehaza érdemes olcsóbb megoldást választani.

Számít az is, hogy ha vásárolok, akkor az milyen gyorsan és kényelmesen történik. Azonnal megtörténik a tranzakció? Be kell mennem egy irodába, sorba állni, pénz elutalni, stb. vagy az interneten pár gombnyomással azonnal és kényelmesen tudok több ezer pénzügyi terméket vásárolni!

Mibe fektessünk?

Most, hogy már sikerült jól összezavarnom mindenkiben a kialakult befektetési “világképet”, nem szeretnék úgy elköszönni, hogy nem adok tanácsot arra vonatkozóan, hogy mit is tegyen egy befektető, ha több ezer külföldi termék közül választhat és már zsong a feje.

Az én javaslatom:

Szeretném egy pár befektetési termékre felhívni a figyelmüket. Ezek jó termékek és előnyös portfólió építhető belőlük.

- Német ingatlanbefektetési alap
- Német ingatlan befektetés Indiában
- Forex automatizált kereskedés
- Aranyszámla – építsen biztonságot aranyból
- Hozampláza: online befektetési alapok a világ minden tájáról -otthoni ügyintézéssel
- Nemesfémek és infláció álló megoldások egy alapban

Hogyan válasszunk?

• Állítsunk fel egy portfóliót és készítsünk befektetési tervet. Csak ennek keretein belül gondolkozva, tudatosan válasszunk a meghatározott termékcsoportoknak, kockázati szinteknek megfelelő pár terméket.
• Ne szédítsen meg bennünket a bőség varázsa. Csak kevés termékkel foglalkozzunk, amelyeket volt időnk tüzetesebben megismerni.
• Minden alkalommal vegyük figyelembe a költségeket, esetleges árfolyamkockázatot, múltbéli hozamokat, a kibocsátó megbízhatóságát, stb.
• Előre határozzunk meg minden terméknél kockázati szintet (mely veszteségi szintnél adjuk el, ha a számításunk nem jött be), futamidőt, elvárt hozamot.
• Ne feledjük el a kamatadót, a külföldi befektetések után is kell adót fizetnünk!
• Részesítsük előnybe a saját magunk által kötött ügyleteket, inkább tanuljunk és magunk intézzük a pénzügyeinket, mintsem “vakon” rábízzuk egy brókerre, banki ügyintézőre, bárkire.
• Az internetes lehetőségeket használjuk ki! Sokkal egyszerűbben, kényelmesebben és olcsóbban lehet befektetni.
• Keressünk mindig új dolgokat, legyünk nyitottak, gondolkozzunk előre, ne a tömegeket kövessük, hanem előttük járjunk.

És a legfontosabb: nem kell egyedül csinálnunk. Forduljunk tanácsadóhoz, keressünk közösségeket az interneten, gyakran névtelenül, kockázatot nem vállalva is lehet másokkal konzultálni, másoktól tanulni.

Kérjen személyre szabott befektetési tanácsadást! Hívjon fel és segítek tervei megvalósításában.

dr.Tatár Attila
0620/462-8850 és 1/239-0370.
info@bankweb.hu