A bankbetét mellett egyre inkább a befektetési alapok válnak ismert és elterjedt befektetési termékké. Akkor jó egy termék, ha átlátható: tudjuk mekkora kockázatért milyen hozamra számíthatunk. Az alapoknál sajnos az a gyakori, hogy ezt nem tudjuk jól meghatározni. A kockázati szint úgy változik, hogy nem is tudunk róla, a veszteség pedig sokkal nagyobb is lehet, mint azt gondolnánk. A 2008-as válság során sok befektetési alapnál el lehetett veszteni a befektetett tőkének akár a felét is!

Az alapkezelő dönt

A befektetési alapokat olyan alapkezelő irányítja, aki több alapot is kezel egyszerre és elég nagy a döntési szabadsága, hogy az egyes befektetésekből mennyit, mikor és hova irányít át. Ez csak azért lehet elgondolkoztató, mert az alap befektetési jegyéből vásárló befektető és az alapkezelő érdeke így eltérhet egymástól: látszólag mind a ketten a nagyobb hozamban érdekeltek, azonban az alapkezelőnek több alapot kell a jó gazda gondosságával irányítania és így az ő érdeke elsősorban az, hogy egyik rá bízott alap se legyen kirívóan gyenge.

Vagyis elsősorban abban érdekelt, hogy közlekedőedények elve szerint úgy csoportosítson át éppen jónak tűnő termékeket egyik alapból a másikba, hogy egyik alap se legyen kirívóan gyenge teljesítményű. Erre van lehetősége, hiszen az alapok többségében ehhez meg van a kellő mozgástér (állampapírt, kötvényt, esetenként részvényeket vagy más terméket szinte bármikor be lehet tenni a legtöbb alapba).

Tehát ez az egyik oka az alapok viszonylagosan kiegyensúlyozott teljesítményének. Alig van kiugró teljesítményt mutató alap.

Elég gyenge a teljesítményük

Megnéztem a BAMOSZ oldalán az alapok teljesítményét (az 1 éves hozamot vettem alapul) és azt tapasztaltam, hogy az összes alap 39%-a veszteséges és a nyereségesek közül 19% 1-2%-nál nagyobb hozamot nem volt képes elérni. Ez azért elég gyenge teljesítmény.

Ha egy kicsit belemegyünk a részletekbe, akkor azt látjuk, hogy a pénzpiaci alapok és kötvény alapok képesek még valamennyire nyereséges teljesítményre, itt csak mutatóba vannak veszteségesek (nem is értem, hogy hogyan, ehhez már valóban el kell szúrni valamit vagy magas költségekkel kell dolgozni).
Számomra nem meglepő módon a tőkevédett alapoknál csak 28% volt képes érdemi (5% feletti) nyereségre és 41%-uk nulla körüli teljesítményt nyújtott.

A részvény alapok teljesítményét az átlagos képességű háziasszony könnyedén meghaladhatja, hiszen 56%-uk egyértelmű és gyakran jelentős veszteséget mutat. 15% pedig inkább a nulla teljesítménynél tart, így csoda számba mennek a valóban és tartósan nyereséges részvény alapok.

Magasak a költségek

Az alapok teljesítményét érezhetően lerontja a vagyonkezelői jutalék, amelynek mértéke általában eléri a 2%-ot. Erről az ügyfél természetesen semmit sem tud, a befektetési alap vásárlásakor semmilyen költséget sem számítanak fel. A vagyonkezelés pedig nincs ingyen, ennek díját a nyereségből vonják le.

A díjstruktúra további figyelemre méltó elemét azonban már a bankok teszik zsebre, amikor el szeretnénk vinni a pénzünket. Érdemes előzetesen megnézni, hogy a készpénz felvétel vagy bankon kívüli utalás milyen költséggel jár. Elég gyakoriak a magas minimális költségek, átutalási díjak.

Összefoglalva

Az, aki megfelelő befektetési terméket keres egyáltalán nincs könnyű helyzetben, hiszen az állampapíron, bankbetéten kívül szinte csak a befektetési alapok szerepelnek a palettán. Vannak olyan termékek, amelyeket az átlagos ügyfél nem keres, mert nem ismer és tart tőle. Ilyenek a vállalati kötvények, amelyek az állampapírnál kissé kockázatosabbak, de a hozamuk is magasabb. Továbbá sok külföldi termék is létezik, amelyhez nyelvtudás és pénzügyi ismeretek kellenének.

Kérje tanácsadó segítségét:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850. és 1/239-0370.

Aki rendelkezik némi megtakarítással, az egyre szomorúbban veszi tudomásul, hogy nagyon nehéz jó befektetési terméket találni. Vegyük sorra a lehetőségeket.

Bankbetét, államapapír

Mindenkinek az első ötlete az, hogy bemegy a bankba és megnézi, hogy ott mit lehetne választani. A bankbetéteknél jelenleg nem lehet inflációt meghaladó hozamot elérni (kamatadó levonását követően).

Másik lehetőség az állampapír (kincstárjegy, diszkontkincstárjegy), ahol már jobb hozamok is elérhetőek, de sajnos ekkor hosszabb futamidőt kell választanunk (legalább 3-5 év). Ezeket a Kincstár hálózatában vegyük meg, ne a bankban!

A vállalati kötvények jobbak

A betét és állampapír helyett én a nagyvállalati kötvényeket ajánlom figyelmükbe, mivel alig van bennük kockázat és magasabb a hozam. Nézzünk pár lehetőséget, csak a példa kedvéért:

BTel kötvény: lejár: 2013.02.12-én, kamat:14%

BTel kötvény: lejár: 2014.08.22-én, kamat:12,5%

CIB Classic kötvény: 2013.03.08. hozam: 3 hónapos BUBOR+0,6%

Diákhitel Központ: lejár: 2015.02.12.  kamat:8%

FHB kötvény és jelzáloglevél

MKB kötvény

MOL és OTP kötvény

Akit érdekelnek a részletek, az keressen meg és szívesen segítek.

Biztosítók és a unit linked

A bank mellett gyakori megoldás tanácsadó segítségének igénybevétele. Ekkor az ember a nagy számok törvénye alapján valamelyik biztosító vagy a Brókernet emberébe fog beleszaladni.

Elkápráztatják a sokféle lehetőséggel, de a csomagolás minden esetben ugyan az lesz: unit linked ügylet, amelynél rendkívül hosszú futamidőt és bizonytalan hozamokat, magas költséget kell bevállalnunk.

Befektetési alapok

Dolgoznak a befektetési piacon olyan vagyonkezelők, akik az ügyfelek összegyűjtött pénzét összegyűjtve, nagy volumenben fektetik be. Több ezer alap közül választhatunk, nem könnyű ez a választás. A tőkevédett vagy esetleg még fix hozamot is garantáló alapokkal az a baj, hogy érdemi hozamot nem igazán tudnak biztosítani.

A vegyes alapoknál túl nagy az alapkezelő mozgástere, így itt bármi történhet a pénzünkkel, nehéz a kockázat mértékét “belőni”. Könnyen előfordulhat, hogy alacsony hozamért magas kockázatba szaladunk bele. A kötvénybe, állampapírba fektető alapok helyett vegyük meg mi a kötvényt, államapapírt – jobban járunk.

További lehetőség a nagyobb kockázatú részvény kitettségű alap választása, itt a világ nyílik meg előttünk: Brazília, orosz ágazatok, afrikai bányák, BRIC, nemesfémek, devizapiac, stb. Itt azonban jelentős kockázatot kell vállalnunk, többnyire semmilyen tőkevédelem sincs.

A vagyonkezelők termékeit sok tanácsadó cég közvetlenül is forgalmazza, de bankokban, biztosítóknál is belebotlunk ilyen ajánlatokba.

 Tőzsde, FOREX -ez kockázat

Maradtak még az igazán kockázatos befektetési lehetőségek, amelyeket csak tanulás és sok demo számlás kereskedés után ajánlok. A részvények és devizapiacok ma már internetes felületen keresztül olcsón elérhetőek, tehát tanuljuk meg magunk a kereskedést vagy maradjunk ki ezekből a piacokból, mert a közvetlenül brókeri ajánlással történő kereskedésről rosszak a tapasztalataim.

Kezelt számlás FOREX kereskedés

Egy esetben bízhatjuk a kereskedést másra, ha 70%-os tőkevédelem mellett jelenhetünk meg egy ilyen kockázatos piacon és csak a pénzünk egy kis részét kockáztatjuk. További részletek az automatizát FOREX kereskedésről >>>

Befektetés aranyba, nemesfémekbe

Jó lehetőség, de csak a portfólió kis részére való ilyen termék választása. További részletek: www.aranycenter.hu

 A legfontosabb dolog – gondolkozzunk portfólióban!

A végére hagytam a legfontosabbat.  Egy pár hasznos tanács:

- tudatosan osszuk meg a pénzünket több termék között

- válasszunk euró/USD alapú termékeket, külföldi lehetőségeket is

-  osszuk meg biztonságos és kockázatos termékek között a pénzt

- csak akkora kockázatot vállaljunk, ami elviselhető a számunkra

- forduljunk több tanácsadóhoz is, ne hallgassunk a divatirányzatokra

További információk egy személyre szabott portfólió kialakításáról >>>

Kérje segítségemet:

dr.Tatár Attila
1/239-0370 és 0620/462-8850
info@bankweb.hu

Ne, ne, még ne….
Még további ár és forgalom csökkenés várható a lakáspiacon, ezért a befektetőknek még mindig várakozó álláspontot javasolok.

Egyszer volt végtörlesztés…

Nagyon jó vételi lehetőségek adódtak a végtörlesztés kapcsán. Sokan gondolták úgy, hogy ez az utolsó alkalom, hogy az adósságcsapdából ki tudjanak törni – akár az ingatlan eladása árán is. A készpénzes vevők komoly árengedményt tudtak alkalmanként elérni.
A végtörlesztés arról szólt, hogy akinek volt mobilizálható pénze, az tudott kikecmeregni a CHF hiteléből – rendkívül kedvező feltételekkel! A bajban lévőkön a végtörlesztés nem segített, az Eszközkezelő pedig max. 15 ezer ingatlanig lesz képes megoldást biztosítani. Mi lesz a fennmaradó sok-sok ingatlan sorsa?

Ha a bankok 200 milliárd forintot vesztettek a dolgon, akkor ezt mi a másik oldalon “megnyertük” – az aktuális árfolyamhoz képest lényegesen kedvezőbb árfolyamon zárhattuk le a svájci frank hitelünket. Olyan 300 ezer szerződés szűnt meg, de a dolog lakáspiaci hatása kisebb volt a vártnál,  mivel kevés idő volt az értékesítésre és azért nem végtelen a fizetőképes vevők köre sem.

A statisztikák szerint átlag 3%-kal (Budapesten 6%) csökkenthette a lakások értékét a végtörlesztési roham, de a fővárosi családi házaknál 17%-os árcsökkenést is mutat a statisztika.  És természetesen voltak egyedi, ennél lényegesen nagyobb árengedmények is.

A teljes évi forgalmat tekintve a végtörlesztés ellenére is 10%-os éves forgalom csökkenés volt a lakáspiacon 2010-hez képest.

A gondok csak nőnek

Vegyük sorra azokat az érveket, amelyek alapján kivárást javaslok a lakásvásárlást tervezőknek:

- Az új lakások piaca leállt, nem épülnek lakások.
- Külföldi befektetők elmaradnak.
- Használt lakások árcsökkenése nem érinti az új lakásokat (nem tudnak árat csökkenteni az építési költségek miatt).
- Vidéken befagyott a piac, nincs kereslet a kisebb településeken (munkahely hiánya).
- Budapesten szerkezeti gondok vannak. A rossz minőségű, nagy alapterületű 25 MFt feletti lakásokra alig van kereslet.
- Az agglomeráció közlekedési gondokkal küzd, felnőttek a 10 éve kiköltözők gyerekei (drága és rossz a közlekedés).
- A bankok az ingatlanok 3%-át adhatják kényszer értékesítésre idén, de a behajtók és egyéb szervezetek értékesítéseivel, valamint az ügyfelek eladásaival (pl.banki közös megegyezéssel) eladott ingatlanok aránya lényegesen magasabb lesz.
- Az adóslistán (KHR) közel 1 millió adós szerepel, akinek hiteltörlesztési gondjai vannak.
- A munkahely elvesztése miatt a hitellel nem rendelkezők közül is sokan kényszerülnek költözésre, ingatlan eladásra – egy kínálati piacon.
- 140 ezer jelzáloghitelnél van 90 napot meghaladó késedelem.

Nem is ragozom tovább a dolgot, szerintem ennyiből is egyértelművé válik, hogy a lakáspiac még nincs túl a nehezén, sőt szerintem a valódi kényszer értékesítések még csak most indulnak be.

Milyen ingatlant vásároljunk?

Természetesen a kivárás csak egy ajánlás. Ha valakinek most van rendkívül kedvező vételi lehetősége, akkor ne várjon, vegye meg az ingatlant.

De egy pár megjegyzést, ha még megengednek:

- Az építési telkek, nyaralók, családi házak piaca az átlagosnál is rosszabb helyzetben van, tehát itt nagyobb árkedvezményt célozzunk meg
- Figyeljünk oda a jogi és műszaki állapotra – nehogy olyan ingatlant vegyünk, ahol később derülnek ki értékcsökkentő tényezők (pl. magas társasházi tartozás, műszaki problémák, stb.)
- A lakás környezete gyorsan megváltozhat, leszegényedő környék, építési előírások, energetikai szempontok és ezer más dolog szintén fontos lehet.
- A termőföld remek befektetésnek látszik, de bizonytalan a jogi környezet, befektető ellenessé kezd válni a hangulat.

Lakás, mint befektetés

Lakóingatlan vásárlásakor fontos arra is odafigyelnünk, hogy maradjon likvid tőkénk, kiadható, hasznosítható legyen az ingatlan, portfólióban gondolkozzunk, legyenek más befektetésünk is, amellyel nem árt összehangolni a lakásvásárlást.

Befektetési tanácsadás, személyes portfólió elkészítése:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850 és 1/239-0370.

Mert kell egy őrangyal mindenkinek!
Aki fogja a kezét és vezeti az úton….

Akiben megbízhat >>>

A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott.  A jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, viszont van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.

A privátbanki szektor számára az elmúlt három év kihívásokkal teli volt, több hullámban az ügyfeleknél felmerült, hogy a hazai gazdasági és politikai kockázatok miatt a vagyon egy részét külföldön helyezik el. A legélesebben 2011 végén (novemberben-decemberben) és 2011 első hetében jelentkezett a bizalomvesztés, amikor néhány hét leforgása alatt a kezelt vagyon körülbelül 3-5 százaléka áramlott ki külföldre, ami becsléseink szerint 60-100 milliárd forintos vagyontranszfert jelenthetett.

Információink szerint a privátbankoknál a legerősebb időszak a két ünnep között, valamint január első hetében jelentkezett, amikor általában nem sok minden szokott történni. Most viszont a bizonytalan gazdaságpolitikai és jogi lépések, és a forint drasztikus gyengülése miatt sokan döntöttek úgy, hogy portfóliójuk egy részét vagy egészét külföldre helyezik át. Nagyon eltérő volt az egyes ügyfelek esetében a reakció, volt olyan ügyfél, aki a pénzének a 80-90 százalékát vitte ki külföldre, miközben akadt olyan ügyfél is, aki csak a vagyonának 10-20 százalékát. A legkeresettebb külföldi célpontok közül Svájc és Ausztria szerepelt az első két helyen, miközben Németország is keresett volt az ügyfelek körében.

Több forrásból is azt hallottuk, hogy olyan ügyfelek is megrettentek, akikről korábban sosem hitték volna. Az ügyfelek nem a szolgáltatókban vesztették el a bizalmukat, hanem az országban, a fokozott kockázatok miatt pedig úgy döntöttek, hogy nem marad más lehetőség, mint külföldi számlákra helyezni a megtakarításukat. Egy hirtelen vagyontranszferről beszélhettünk, az ügyfeleknek nem számított, hogy a hazainál jóval magasabb adók vonatkoznak a befektetésekre kint, mint itthon, vagy hogy sokkal alacsonyabb kamatot lehet elérni a betétekkel, sőt a forint gyenge árfolyama sem érdekelte őket, a biztonság volt az elsődleges kitétel.

Az egyre aggasztóbb méreteket öltő tőkekiáramlás csak akkor csillapodott le, amikor január 6-án pénteken Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem avatkozik be az ügyfelek és a bankok közötti magánjogi kérdésekbe, a betéteket pedig garantálja az állam, valamint egyértelmű kijelentések érkeztek, hogy hajlandóak vagyunk az IMF-fel megállapodni. Felmérésünk alapján a koordinált kommunikáció megnyugtatta az ügyfeleket, és a privátbanki szektorban visszatért mára a normál üzletmenet.

Visszatérhetnek a kivitt pénzek?

Mint megtudtuk, 2009 elején már volt egy hasonló, de koránt sem ilyen volumenű tőkekiáramlás, akkor viszont meglehetősen gyorsan visszatért a kivitt pénz nagyobb része. Három évvel ezelőtt Magyarországon alapvetően a válság kitörése, a magas költségvetési hiány, és a megoldás ideiglenes elodázása jelentett a fő problémát, azonban a szakértői kormány felállítása és a reformok azt eredményezték, hogy fél éven belül a kivitt pénzek visszatértek szinte maradéktalanul. Természetesen a tőke hazahozatalához hozzájárult az a tényező is, hogy a globális hangulat megfordult, a hazai részvény és kötvénypiac pedig ritkán látott emelkedést mutatott 2009-ben.

Jelenleg azonban teljesen más helyzetről van szó. A legfőbb probléma, hogy az ügyfelek azt látják, hogy itt egy gyakorta visszatérő problémáról van szó, néhány éven belül már másodjára kell az IMF segítségére szorulnunk. Mindeközben pedig a kormány olyan jogalkotási gyakorlatot valósított meg, amely sok ügyfélnél már kétségeket ébresztett. Pontosan ezért nagyon bizonytalan, hogy az ad hoc döntés értelmében kivitt milliárdok mikor térhetnek vissza.

Sokak szerint a 2009-ben történt visszarendeződéshez képest most a konszolidáció lassabb lesz és a vagyon kisebb része térhet csak vissza Magyarországra. Az alapforgatókönyv szerint viszont, ha az IMF-megállapodást aláírjuk, és gazdaságpolitikai oldalon is lehet pozitív fejleményeket látni, akkor év végére a kivitt pénzekből jelentős összeg kerülhet vissza.

Kilátások 2012-re

Több szakértő véleményre alapozva azt mondhatjuk, hogy sok kár érte a privátbanki szektort itthon az elmúlt hónapokban, hiszen ha nem lett volna ez a turbulencia, akkor inkább arról kéne beszélnünk, hogy a korábban külföldre kivitt pénzek mikor térhetnek vissza. Ugyanis az offshore vagyonkezelés körül lévő tér egyre fogy, az adózási kérdések már nem számítanak, sőt inkább az offshore vagyonkezelés ellen szólnak, például Svájcban.

Annál is inkább igaz ez az összefüggés, mivel jelenleg Magyarországon él az adóamnesztia, a korábban az adózási előnyök miatt külföldre vitt pénzeket kedvezményes, mindössze 10 százalékos adóval lehet hazahozni. Érdekes, hogy miközben 2011. decemberében és 2012. január első hetében nagyon komoly tőkekiáramlás zajlott le, addig a NAV adatai szerint 2011 novemberéig összességében 23 milliárd forint tért vissza az adóamnesztia részeként 2011-ben. A hazai onshore szereplők éppen ebben bízhatnának, hogy ha kedvezőbbre fordul a környezet, akkor több tízmilliárd forint térhet vissza több fokozatban.

A legfrissebb Portfolio.hu Privátbanki Felmérés szerint 2011 első félévének végén az ügyfélszámlák száma megközelítette a 40 ezret, míg a kezelt vagyon 2100 milliárd forint volt. A külföldön tartott vagyonokat illetően megoszlanak a vélemények, a külföldi privát bankokban becslések szerint körülbelül ugyanakkora összegek lehetnek, mint ami hazai kezelésben van.

Az állományok növelését nehezíti, hogy a privátbankok legmagasabb szegmensében (több százmillió vagy több milliárd forintos ügyfelek esetében) friss pénzek nincsenek, többek között a válság miatt az igazán nagy vagyonokat hozó ingatlan-, üzletrész- vagy cégértékesítések, osztalékok elapadtak. Sőt a banki finanszírozási csatornák korlátai miatt sok privátbanki ügyfél arra kényszerült, hogy a vállalkozását saját pénzből segítse meg például tagi kölcsönnel. Ezt meghaladóan tőkekiáramlást jelentett a végtörlesztés is.

Információink szerint marginális tényező volt a privátbanki szektorban a végtörlesztés, legalábbis végösszeg alapján, azonban az nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy aki rendelkezett jelzáloghitellel, és volt nagyobb megtakarítása, az a végtörlesztést nem hagyta ki. Korábban jellemző volt az ügyfelekre, hogy akinek kedvező jövedelmi helyzete volt, és már nagyobb megtakarítással rendelkezett, az nem törte fel a megtakarítását, hogy egy nagyobb értékű ingatlant vegyen, hanem hitelből vette azt meg, hiszen a jövedelméből telt a törlesztő-részlet kifizetésére.

Az általunk megkérdezett privátbanki vezetők alapvetően bizakodók, jellemzően azt mondták, hogy bíznak az IMF-fel való megállapodásban, azonban a következő néhány hónap göröngyös lesz. A kormánynak ugyanis meg kell barátkoznia azzal a helyzettel, hogy az EU és az IMF kemény feltételeket szab majd meg. Amennyiben sikerül a gazdaságpolitikai fordulat, és az EU/IMF védőernyő alá bekerülünk, akkor a hazai privátbanki vagyon is emelkedhet szektorszinten, hiszen a külföldi pénzek egy része visszatérhet Magyarországra. Ezt meghaladóan pedig a bankok ügyfél-szegmentációja is folytatódhat, amely újabb és újabb ügyfelek bevonását segítheti elő a szektorban.

Forrás: www.portfolio.hu

Szokásos januári áttekintésünk eléggé extrém viszonyok között íródott. Ismét ott tartunk, mint 2008-ban: a pénzpiacokon eluralkodott a pánik és a félelem. Mit ajánlhat ilyen esetben a tanácsadó?

Merre tart a világ?

Egy kis kitekintésre mindenképpen szükségünk van, hogy jó befektetési termékeket tudjunk választani.
USA: magas, de a dollár uralkodó szerepe miatt kezelhető adósságállomány, erősödő gazdaság, stabil belső piac
Európa: magas és nehezen kezelhető adósságállomány, stagnáló gazdaságok, gyenge valuta.
Magyarország: gyenge valuta miatt nehezen kezelhető adósságállomány, stagnáló gazdaság, pici belső piac, elvesztegetett évek

Egy pár gondolatot még az EU válságáról. Véleményem szerint kisebb a baj, mint az a média háttérzaj miatt látszik. A válságot a politikusok és eu bürokraták egy új alapszerződés elfogadására használják fel, megerősítik a központi hatalmat. Összességében az EU megerősödve kerülhet ki a válságból, olyan kérdésekben születhetnek döntések, amelyekre békeidőkben esély sem lett volna. Az EU egyben tartása inkább érdeke az erős és a gyenge tagországoknak is, mint a kiválás.

Magyarország most fizeti meg az elvesztegetett 20 év összes „árát”. Soha nem látott erkölcsi és gazdasági válságot élünk át, amelyből a kiút egy generációba is kerülhet, ha nem vagyunk képesek egy minimális összefogásra. Málik szét minden, valahol egy szilárd talajra alapozva kell elkezdeni az újraépítést.

Egy kicsit talán leegyszerűsítő megállapításoknak tűnhetnek a fentiek, de azt kell, hogy mondjam, hogy legalább féléves elemzés, tények és alig érzékelhető folyamatok vizsgálata áll a hátterükben. Pár hónapja még én sem ilyen kategorikus kijelentéseket használtam, sokkal bizonytalanabb voltam az események megítélésében. Mára azonban láthatóak a folyamatok….

Milyen befektetéseket keressünk?

Szokjuk meg végre, hogy portfólióban gondolkozunk. Osszuk meg a befektetéseinket devizanemek között is, kockázati besorolás és futamidő szerint is. Az idei év második felében a részvények kedvelt befektetésekké válhatnak. De szigorúan csak a nagy neveket vegyük (Nokia, Coca Cola, amerikai közüzemi vállalatok, Wal-Mart, Samsung, Apple, stb.) Keressük a közüzemi cégeket, az élelmiszer gyártókat és forgalmazókat, olaj és Latin-Amerika lesz a nyerő. Némi orosz vállalati kitettség is ajánlható a kockáztatni vágyóknak, de a hazai tőzsdét kerüljük el, mert nincs likviditás.

Azért az átlagos befektető inkább maradjon ki a tőzsde világából, várjuk meg, amíg a kedélyek valóban kissé megnyugszanak. Ez az év még erről fog szólni – főleg az első fele és idehaza. Keressük a vállalati kötvényeket (MOL, BTel, FHB, stb.) és az IMF megállapodás előtt ne vegyünk fel deviza pozíciót, mert a forint erősödni fog!
Euró kitettségünket érdemes lehet erősíteni a forint korrekcióját követően, német vállalati befektetéseket is tudok ajánlani.
A bankbetéteknél visszajöhetnek a szép idők, magasabb kamatok lesznek az idén, de jobb hozamú állampapírt is lehetne még most vásárolni a biztonságos termékcsoportba. Javaslom, hogy a biztonság-kockázat váljon szét a portfólióban termék szinten is. A teljes összeg 60%-ig is el lehet folyamatosan az év végéig menni a kockázati szinttel, de jól kell terméket választani.
Kockázatos termékek közé jól illeszthetőek az automatizált kereskedési rendszerek, ahol usd kitettséget vehetünk fel 70%-os tőkevédelem mellett akár évi 50-70%-os hozam elérésével!

Vegyük az aranyat?

Lassan 5 éve foglalkozom befektetési arannyal és azt látom, hogy a kisbefektetők rosszul gondolkoznak erről a termékről. Most vásárolnak a lehető legrosszabb árfolyam és gyakran magas aranyár mellett! Évekig fognak csücsülni a veszteséges arany pozíciójukban, ha meggondolatlanul vásárolnak a divat és a tömeghisztéria hatására.

Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy az aranyat azért vegye, mert alternatíva a pénzpiaci termékek világában. Legyen olyan termék is a portfólióban, amit nyugdíj céllal, valóban hosszú időre veszünk a biztonságra gondolva és nem a rövidtávú hozam elérése érdekében. Ilyen céllal azonban nem egyszeri vásárlás a jó megoldás, hanem a tudatos, jól megválasztott pillanatokban történő egyedi vételek sorozata vagy aranyszámla megnyitása.

Két cikket szeretnék az érdeklődők figyelmébe ajánlani:

Az arany kettős természete
Az aranyról kritikus szemmel

Mi várható a devizapiacokon?

Ez az év – főleg az első félév – a dollárnak áll, de az euró év végére egészen magára találhat. Sokakban felmerül a kérdés, hogy svájci frankot, norvég vagy ausztrál, esetleg más valutát érdemes lenne-e venni? Véleményem szerint a kisbefektetőnek dollár és euró ajánlott, a többi valutánál nagyok a kockázatok, sok olyan hatás érvényesülhet, amelyet nem tárunk fel a döntés meghozatalánál.

Nézzük, hogy 2011. januárjától hogyan teljesítettek a főbb devizák:

CHF 15,4%
EUR 12,5%
JPY 24,1%
GBP 17%
USD 17,1%

Valóban jól járt, aki már tavaly a befektetései egy részét ezekben a devizákban tartotta. Tehát NEM most kell ilyen deviza kitettséget felvenni, hanem korábban kellett volna! A fenti adatok jól jelzik, hogy a bot másik végén lévők (devizahitelesek) milyen kedvezőtlen helyzetbe tudtak kerülni – főleg a jen hitelesek….

Összefoglalás

Nagyon nehéz befektetési tanácsot adni előre egy olyan évre vonatkozóan, amely több szakaszra osztható és tele van bizonytalansággal. Idehaza az IMF megállapodás, az EU-ban az új alapokmány aláírása lesz mérföldkő, amelyektől a kedélyek csillapodása várható.
Ezt követően talán vállalhatunk kicsit nagyobb kockázatot, meg fogunk lepődni, hogy az év végére mennyire optimisták lehetnek (jobb esetben) a piacok!

Nézzük meg a most kijövő vállalati adatokat és látni fogjuk, hogy a válság azért nem olyan mély, mint azt a média ismét belénk sulykolja. Idehaza szerkezeti gondok is vannak, komoly feszültségek várhatóak a költségvetés körül, így nálunk talán az egész év bizonytalansággal és erős hullámzásokkal telített lehet.

Legyünk körültekintőek, vállaljunk kiszámítható kockázatot, figyeljük a portfóliónk alakulását folyamatosan és merjünk változtatni – amennyiben szükséges. Fogadjuk el, hogy a több évre szóló befektetések időszaka lejárt, rugalmasan kell alkalmazkodnunk, sőt a folyamatok elé kell mennünk, mert látható, hogy aki az események után kullog (arany, deviza, tőzsdék), az csak rossz döntést hozhat.

Tanácsadás, személyes portfólió kialakítása:

dr.Tatár Attila
www.vagyonbroker.hu

Mert kell egy őrangyal mindenkinek!
Aki fogja a kezét és vezeti az úton….

Akiben megbízhat >>>

Nincs annál nagyobb kín, mint amikor egy tanácsadó nem tud jó tanácsot adni. Ennél már csak az kínosabb, ha mégis megpróbálja…

Amit egy régimódi befektetési tanácsadó tudhat

A tanácsadók védelmében meg kell jegyeznem, hogy nagyon nehéz korrekt módon jó tanácsot adni. Azt most hagyjuk, hogy az emberek nagyobb része el sem jut addig, hogy egyáltalán tegyen félre valamennyi pénzt – esetükben már ez is jó tanácsnak minősül.

Egy korrekt tanácsadónak azzal kell kezdenie, hogy megérteti az ügyfelével az infláció működését. A KSH által számolt inflációt el is felejthetjük, hiszen az emberek egészen más „fogyasztói kosarat” pakolnak tele, amikor bármilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolnak, mint amivel a KSH számol. Sokan érezzük is ezt vásárláskor. Ha a kiadásainkon belül a rezsi és az élelmiszer a meghatározó, és itt az elmúlt két évben legalább 20%-os áremelést érzek a saját háztartásomban. A megtakarításaim így valójában a pénzem reálértéke csökken, hiszen lényegesen kevesebb hozamot tudok elérni ennél az inflációnál.

Amit gyakran javasolni szokott egy tanácsadó, az a hosszú távú megtakarítás. Hiszen így lehetne egy kicsit kockázatosabb terméket választani és bízni abban, hogy a hozama magasabb lesz éves átlagban az állampapír hozamoknál és a futamidőnek köszönhetően talán a kockázat is kezelhetővé válik.

Az összes többi, amit tesz és mond az sajnos általában a saját terméke eladására vonatkozik. Ez a termék pedig általában egy biztosítással kombinált megtakarítás, vagyonkezelés vagy más hasonló dolog.

A spekulatív tőzsdei ügyletektől általában igyekeznek megóvni ügyfeleiket, hiszen ezek rendkívüli mértékben kockázatosak.

Új típusú tanácsadás

Látva az ügyfeleim küzdelmét az inflációval, amelyet a biztosítók például úgy próbálnak megoldani, hogy évente indexálva nagyobb befizetéseket javasolnak az ügyfélnek, arra szántam el magam, hogy egészen más úton kell elindulni.

Az embereknek most van szükségük pénzre, nem 10 év múlva. Olyan megoldást kell nekik nyújtani, amellyel valódi változást tudnak hozni az életükbe.

Ha a hagyományos befektetési termékek erre nem alkalmasak, akkor keressünk megfelelő terméket!

Day-trade és FOREX

Tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki alkalmas tőkeáttételes kereskedésre, day-trade ügyletekre. Nem mindenki szeretné és tudja ezt a világot megismerni és benne nyereségesen kereskedni.

De azok számára, akik ebben a termékkörben látják a megoldást a pénzügyi helyzetük megváltoztatására, azok számára megfelelő képzést és hátteret kell biztosítani. És akkor el tudnak indulni ezen az úton.

Automatizált kereskedés, Forex robotok

Akik aztán megállnak, kudarcokkal szembesülnek, rájönnek, hogy nem nekik való ez a dolog, de már legalább megismerték, az ő számukra lesz jó megoldás egy forex robot program működésbe állítása. De a tipikus befektetőnek is jó ez a termék, mert a személyre szabott portfóliójának az átlagos hozamát minimális kockázat mellett képes jelentős mértékben megemelni. Automatizált kereskedés egyszerűen >>>

Természetesen aki kereskedni fog, annak is jó eszköz a robot program, hiszen remekül kiegészíti a saját kereskedésünket.

Aki többet szeretne megtudni ezekről az automata kereskedő programokról, az olvassa el ide vonatkozó írásainkat, vagy keressen meg bennünket.

Kérje segítségünket egy személyre szabott portfólió kialakításához.

dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu

Amikor befektetési döntést hozunk, akkor valójában olyan terméket keresünk, amely a legmagasabb hozamot képes nyújtani a legalacsonyabb kockázat mellett. Van ilyen termék? Ez egy optimalizációs feladat.

A pénzügyek területén is makacs szabályszerűségek érvényesülnek. Ha magas hozamot szeretnénk elérni, akkor az kockázat vállalása nélkül nem fog menni.

Hogyan döntsünk befektetésünkről?

Az a legnagyobb baj, hogy amikor döntünk, akkor a döntés alapvetően érzelmi alapon történik, többnyire nem is rendelkezünk elegendő információval! Az ígért hozamtól elvakultan vagy a befektetés céljával azonosulva döntünk, miközben a termék alapvető jellemzőivel nem vagyunk tisztában.

Ne hozzunk döntést, amíg nem tudjuk ezekre a kérdésekre a választ:

- Mekkora a valódi befektetési összeg? (Nem csak egyszeri befizetés lehet, van folyamatos is.)

- Milyen futamidőre kötöm le a pénzt? Milyen költsége van, ha lejárat előtt ki szeretném venni?

- Mennyi a várható hozam? Mikor fizetik azt ki? Minél később, annál kevesebb az értéke – értsük meg, hogy az idővel nő a kockázat és a mai pénz többet ér, mint a holnapi. Tehát minél később fizet hozamot, annál inkább be kell építenem a váratlan események kockázatát és az infláció hatását is a várakozásaimba.

- Mekkora a kockázat és mennyire számszerűsíthető? Nem csak egyféle kockázat létezik, hanem egész csoportot kell feltárnunk és igyekeznünk számszerűsíteni: devizakockázat, vállalati kockázat, ágazati, ország, stb.

- Ha felmértük a kockázatot, akkor hogyan lehet kezelni, minimalizálni?

Kockázat és hozam optimalizálása zajlik

Ha érvényesül a szabály, hogy a magas hozam kockázat nélkül nem képzelhető el, akkor arra kell törekednünk, hogy a lehető legtöbb nyereséget érjük el a még számunkra elfogadható kockázati szint mellett. Tehát egy optimalizálás történik: Bevállaljam ezt a kockázatot, hogy elérjem ezt a hozamot? Mekkora a hozam realizálásának valószínűsége? Ha csak egy ügyintéző mondja, az még nem elég, nézzük meg a múltbéli hozamokat és a tényeket, amelyek a hozam elérését alátámasztják.

Milyen a jó döntés?

Valójában nem kell vagy-vagy döntést hoznunk, hiszen a befektetésünket megoszthatjuk több termék között, ez is a kockázatkezelés egyik formája – nem teszünk minden pénzt egy termékbe.

Tehát osszuk meg a pénzt – készítsünk portfóliót.

Keressen meg és segítek.

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.

A befektetési tanácsadás bizalmi munka. Idegenként és fenntartásokkal kell kezelni eleinte minden tanácsadót. De azért valamilyen úton csak el kell indulni, a meglévő információ alapján lehet eldönteni, hogy kihez is forduljon az ember tanácsért. Rólam az alábbiakat lehet tudni -ellenőrizhető módon.

Rövid életrajz

Az ember eldönti, hogy milyen szakmát választ. Egy tanácsadó nem vonulhat teljesen a háttérbe, nyilvános szerepléseket kell vállalnia, meg kell jelennie az interneten, Facebook-on és mindenhol, hogy az ügyfelek megtalálják és eldönthessék, hogy ő kell nekik. Tehát mindent meg lehet kérdezni és meg lehet tudni rólam.

1962-ben születtem Esztergomban, de 10 éves koromban már Szegeden éltem és ott is történt velem minden, ami az ember fejlődése során fontos lehet. Aztán a mai Corvinus Egyetem elődjére jártam (Marx Károlyról kapta akkor a nevét). Itt közgazdasági ismeretek mellett szociológiát is tanultam és két szakon végezve a Szegedi Orvostudományi Egyetemen helyezkedtem el szociológusként. Ekkor tettem le a doktori vizsgáimat és szerettem bele a pénzügyekre.

A 90′-es években kezdték meg a működésüket a kereskedelmi bankok, ígéretes terület volt és sokat lehetett a létrejövő bankokban tanulni. Az első iskolám a Postabank volt, itt nagyon jó szakemberekkel lehetett találkozni, fiatal, dinamikus csapat volt, a szakmát el lehetett sajátítani. Időben léptem tovább a CIB-hez, ahol a bankszakma nemzetközi részét, a multi szemléletet, egy egészen más világot ismerhettem meg.

Innen már egyenes út vezetett a saját vállalkozásomhoz, amelyet 2003-ban indítottam – látva az internet fejlődését.

A BankWeb Pénzügyi Portál ma is a “fő megjelenési formám”, de mellette folyamatosan több egyéni kérdéskörre szakosodó weboldalt indítottam útjára. A cég, amelyben dolgozom szintén leellenőrizhető: bankweb.hu kft.

A befektetési tanácsadás szigorúan ellenőrzött tevékenység és csak PSZÁF engedély birtokában végezhető. Az én engedélyemet itt tudják leellenőrizni:

A PSZAF nyilvántartásában:

Hpt. 3. (10) pénzügyi közvetítők (14604827 törzsszám)

Bsztv. 4.§ (2) bekezdés 47. pont szerinti jogi személyként vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként működő függő ügynökök és megbízójuk

Amennyiben szüksége volna a segítségemre, akkor keressen meg:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850 és 1/239-0370.
Iroda: 1139 Budapest, Pap Károly u 18/B.