A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott. A jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, viszont van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.
A privátbanki szektor számára az elmúlt három év kihívásokkal teli volt, több hullámban az ügyfeleknél felmerült, hogy a hazai gazdasági és politikai kockázatok miatt a vagyon egy részét külföldön helyezik el. A legélesebben 2011 végén (novemberben-decemberben) és 2011 első hetében jelentkezett a bizalomvesztés, amikor néhány hét leforgása alatt a kezelt vagyon körülbelül 3-5 százaléka áramlott ki külföldre, ami becsléseink szerint 60-100 milliárd forintos vagyontranszfert jelenthetett.
Információink szerint a privátbankoknál a legerősebb időszak a két ünnep között, valamint január első hetében jelentkezett, amikor általában nem sok minden szokott történni. Most viszont a bizonytalan gazdaságpolitikai és jogi lépések, és a forint drasztikus gyengülése miatt sokan döntöttek úgy, hogy portfóliójuk egy részét vagy egészét külföldre helyezik át. Nagyon eltérő volt az egyes ügyfelek esetében a reakció, volt olyan ügyfél, aki a pénzének a 80-90 százalékát vitte ki külföldre, miközben akadt olyan ügyfél is, aki csak a vagyonának 10-20 százalékát. A legkeresettebb külföldi célpontok közül Svájc és Ausztria szerepelt az első két helyen, miközben Németország is keresett volt az ügyfelek körében.
Több forrásból is azt hallottuk, hogy olyan ügyfelek is megrettentek, akikről korábban sosem hitték volna. Az ügyfelek nem a szolgáltatókban vesztették el a bizalmukat, hanem az országban, a fokozott kockázatok miatt pedig úgy döntöttek, hogy nem marad más lehetőség, mint külföldi számlákra helyezni a megtakarításukat. Egy hirtelen vagyontranszferről beszélhettünk, az ügyfeleknek nem számított, hogy a hazainál jóval magasabb adók vonatkoznak a befektetésekre kint, mint itthon, vagy hogy sokkal alacsonyabb kamatot lehet elérni a betétekkel, sőt a forint gyenge árfolyama sem érdekelte őket, a biztonság volt az elsődleges kitétel.
Az egyre aggasztóbb méreteket öltő tőkekiáramlás csak akkor csillapodott le, amikor január 6-án pénteken Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem avatkozik be az ügyfelek és a bankok közötti magánjogi kérdésekbe, a betéteket pedig garantálja az állam, valamint egyértelmű kijelentések érkeztek, hogy hajlandóak vagyunk az IMF-fel megállapodni. Felmérésünk alapján a koordinált kommunikáció megnyugtatta az ügyfeleket, és a privátbanki szektorban visszatért mára a normál üzletmenet.
Visszatérhetnek a kivitt pénzek?
Mint megtudtuk, 2009 elején már volt egy hasonló, de koránt sem ilyen volumenű tőkekiáramlás, akkor viszont meglehetősen gyorsan visszatért a kivitt pénz nagyobb része. Három évvel ezelőtt Magyarországon alapvetően a válság kitörése, a magas költségvetési hiány, és a megoldás ideiglenes elodázása jelentett a fő problémát, azonban a szakértői kormány felállítása és a reformok azt eredményezték, hogy fél éven belül a kivitt pénzek visszatértek szinte maradéktalanul. Természetesen a tőke hazahozatalához hozzájárult az a tényező is, hogy a globális hangulat megfordult, a hazai részvény és kötvénypiac pedig ritkán látott emelkedést mutatott 2009-ben.
Jelenleg azonban teljesen más helyzetről van szó. A legfőbb probléma, hogy az ügyfelek azt látják, hogy itt egy gyakorta visszatérő problémáról van szó, néhány éven belül már másodjára kell az IMF segítségére szorulnunk. Mindeközben pedig a kormány olyan jogalkotási gyakorlatot valósított meg, amely sok ügyfélnél már kétségeket ébresztett. Pontosan ezért nagyon bizonytalan, hogy az ad hoc döntés értelmében kivitt milliárdok mikor térhetnek vissza.
Sokak szerint a 2009-ben történt visszarendeződéshez képest most a konszolidáció lassabb lesz és a vagyon kisebb része térhet csak vissza Magyarországra. Az alapforgatókönyv szerint viszont, ha az IMF-megállapodást aláírjuk, és gazdaságpolitikai oldalon is lehet pozitív fejleményeket látni, akkor év végére a kivitt pénzekből jelentős összeg kerülhet vissza.
Kilátások 2012-re
Több szakértő véleményre alapozva azt mondhatjuk, hogy sok kár érte a privátbanki szektort itthon az elmúlt hónapokban, hiszen ha nem lett volna ez a turbulencia, akkor inkább arról kéne beszélnünk, hogy a korábban külföldre kivitt pénzek mikor térhetnek vissza. Ugyanis az offshore vagyonkezelés körül lévő tér egyre fogy, az adózási kérdések már nem számítanak, sőt inkább az offshore vagyonkezelés ellen szólnak, például Svájcban.
Annál is inkább igaz ez az összefüggés, mivel jelenleg Magyarországon él az adóamnesztia, a korábban az adózási előnyök miatt külföldre vitt pénzeket kedvezményes, mindössze 10 százalékos adóval lehet hazahozni. Érdekes, hogy miközben 2011. decemberében és 2012. január első hetében nagyon komoly tőkekiáramlás zajlott le, addig a NAV adatai szerint 2011 novemberéig összességében 23 milliárd forint tért vissza az adóamnesztia részeként 2011-ben. A hazai onshore szereplők éppen ebben bízhatnának, hogy ha kedvezőbbre fordul a környezet, akkor több tízmilliárd forint térhet vissza több fokozatban.
A legfrissebb Portfolio.hu Privátbanki Felmérés szerint 2011 első félévének végén az ügyfélszámlák száma megközelítette a 40 ezret, míg a kezelt vagyon 2100 milliárd forint volt. A külföldön tartott vagyonokat illetően megoszlanak a vélemények, a külföldi privát bankokban becslések szerint körülbelül ugyanakkora összegek lehetnek, mint ami hazai kezelésben van.
Az állományok növelését nehezíti, hogy a privátbankok legmagasabb szegmensében (több százmillió vagy több milliárd forintos ügyfelek esetében) friss pénzek nincsenek, többek között a válság miatt az igazán nagy vagyonokat hozó ingatlan-, üzletrész- vagy cégértékesítések, osztalékok elapadtak. Sőt a banki finanszírozási csatornák korlátai miatt sok privátbanki ügyfél arra kényszerült, hogy a vállalkozását saját pénzből segítse meg például tagi kölcsönnel. Ezt meghaladóan tőkekiáramlást jelentett a végtörlesztés is.
Információink szerint marginális tényező volt a privátbanki szektorban a végtörlesztés, legalábbis végösszeg alapján, azonban az nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy aki rendelkezett jelzáloghitellel, és volt nagyobb megtakarítása, az a végtörlesztést nem hagyta ki. Korábban jellemző volt az ügyfelekre, hogy akinek kedvező jövedelmi helyzete volt, és már nagyobb megtakarítással rendelkezett, az nem törte fel a megtakarítását, hogy egy nagyobb értékű ingatlant vegyen, hanem hitelből vette azt meg, hiszen a jövedelméből telt a törlesztő-részlet kifizetésére.
Az általunk megkérdezett privátbanki vezetők alapvetően bizakodók, jellemzően azt mondták, hogy bíznak az IMF-fel való megállapodásban, azonban a következő néhány hónap göröngyös lesz. A kormánynak ugyanis meg kell barátkoznia azzal a helyzettel, hogy az EU és az IMF kemény feltételeket szab majd meg. Amennyiben sikerül a gazdaságpolitikai fordulat, és az EU/IMF védőernyő alá bekerülünk, akkor a hazai privátbanki vagyon is emelkedhet szektorszinten, hiszen a külföldi pénzek egy része visszatérhet Magyarországra. Ezt meghaladóan pedig a bankok ügyfél-szegmentációja is folytatódhat, amely újabb és újabb ügyfelek bevonását segítheti elő a szektorban.
Forrás: www.portfolio.hu
