Egy nemrégiben végzett amerikai felmérés szerint a gazdagok drámaian csökkentették részvénypiaci kitettségüket a válság óta. 2007-ben a amerikai leggazdagabb 1% vagyonának 76%-át részvényekben és más pénzügyi termékekbe fektette, ma ez az arány 46% közelében van.

Ez elsőre nem tűnik nagy számnak, de az USA leggazdagabb 1%-a több mint a részvények felét birtokolják, így ha ők nem vásárolnak, akkor az már komoly gondot jelent.

A partvonalon várakozó készpénzállomány pedig egyre csak nő. A Harrison Group elemzője szerint a részvénypiactól távol maradó vagyon 2014-re elérheti a 12 ezer milliárd dollárt, ami a mai szint duplája.

A “megfoghatatlan” befektetések helyett a fizikai termékek irányába mozdultak a gazdagok, mint amilyen az ingatlanok, a műtárgyak és az ékszerek. A héten a Sotheby’s 108 millió dollárnyi ékszergyűjteményt értékesített Genfben. A legdrágábban a Beau Sancy nevű 34,98 karátos gyémánt kelt el – 9,7 millió dollárért -, melyet Medici Mária viselt 1610-es koronázásán IV Henrik francia király oldalán.

Bár ezek a kevéssé likvid eszközök lassabban értéktelenednek el, mint a részvények, egy esetleges nagyobb piaci összeomlás során ezek is veszíteni fognak értékükből, ráadásul nehezebb lesz tőlük megszabadulni.

Forrás: www.portfolio.hu

A demó számlás kereskedés saját magunk legnagyobb becsapása? Vitatkoznom kell ezzel a megállapítással.

A demó milliomosoknak nem jár dicsőség. Sőt, pénz sem. Bármennyire szépen hangzik is, hogy ”meg akarom tanulni a kereskedés művészetét” vagy ”meg akarom ismerni önmagam és pszichés korlátaimat”, végeredményben azért tőzsdézünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzmennyiségből többet hozzunk ki.

Fogalmazzunk szerényebben. A demó számlás kereskedést egyáltalán nem becsüljük le. Meg van a maga helye és szerepe, mégpedig az, hogyan helyezzünk el megbízásokat, mennyi is egy pont értéke az adott instrumentumon, hogyan állítsuk be a grafikonokat, hogyan értelmezzük a tranzakció jelentést… és kész. Azzal, aki azt mondja, hogy a demó számlán kell egy tőzsdei stratégiát begyakorolni és elsajátítani, egyáltalán nem értünk egyet.

A demó számlás kereskedésben nem játszik szerepet a pszichológia. Nyugodtabb a kereskedő, ha rossz irányba halad az ár, hiszen a számla bármikor újratölthető. Nincsenek hirtelen spread tágítások, amikor épp pozíciót nyitna az ember, minden megbízás teljesül, nincs újrajegyzés, stb.

Amit tenni kell, hogy pár hét demózás után – mialatt a fentebb leírt tapasztalatot megszerzi a kereskedő elsősorban a szoftverrel kapcsolatban – nyitni kell egy éles számlát és kis méretekkel (mikro lotokkal, mini lotokkal) kell követni egy kereskedési rendszert. Így a számla egészséges állapotban tartható, nem lesznek túl nagy veszteségek, azonban hónapról hónapra hozzá lehet szokni a valós kereskedési körülményekhez.

Forrás: bpforex.hu

Vagyonbróker ŐRANGYAL ellenérvek:

Vitatkoznom kell a fenti cikk megállapításával. Szerintem a sikeres kereskedés legfontosabb eleme a fegyelmezett, következetes viselkedés. A demo számla nem csak a kereskedési felület megismerésére való, hanem itt kell megismerni a piacot, igenis jobb kipróbálni a stratégiánkat virtuális pénzzel!

Az a véleményem, hogy sikeres kereskedésre csak annak van esélye, aki képes fegyelmezetten, érzelem mentesen kereskedni. Minden nap, minden ügyletnél ugyan azt csinálni. Semmi improvizálás, semmi ösztönös viselkedés! Kemény munka, számszakilag kialakított tranzakciók, egyszerű, de hatékony stratégia.

Azt is látni kell, hogy egy nagyon pici tőkével indított számlán sok mozgásterünk nem lesz, inkább tudatosan felépített pozíciókkal és megfelelő stratégiával érdemes már demo számlán kereskedni, nem pedig kis összegű éles számlán nyomorogni….

Természetesen egy brókertől nem meglepő, hogy a mielőbbi kereskedésre ösztönözzön, de azért aki már egy ideje kereskedik, az tudja, hogy nem kell okvetlenül megfizetni azt a tanulópénzt. Okos ember a mások kárán tanul. Például inkább tanfolyamra költ, mint maga kezd kísérletezni egy éles számlán – tőkemérettől függetlenül.

Keressen meg és jelentkezzen tőzsdetanfolyamunkra.
További részletek >>

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu

Ne, ne, még ne….
Még további ár és forgalom csökkenés várható a lakáspiacon, ezért a befektetőknek még mindig várakozó álláspontot javasolok.

Egyszer volt végtörlesztés…

Nagyon jó vételi lehetőségek adódtak a végtörlesztés kapcsán. Sokan gondolták úgy, hogy ez az utolsó alkalom, hogy az adósságcsapdából ki tudjanak törni – akár az ingatlan eladása árán is. A készpénzes vevők komoly árengedményt tudtak alkalmanként elérni.
A végtörlesztés arról szólt, hogy akinek volt mobilizálható pénze, az tudott kikecmeregni a CHF hiteléből – rendkívül kedvező feltételekkel! A bajban lévőkön a végtörlesztés nem segített, az Eszközkezelő pedig max. 15 ezer ingatlanig lesz képes megoldást biztosítani. Mi lesz a fennmaradó sok-sok ingatlan sorsa?

Ha a bankok 200 milliárd forintot vesztettek a dolgon, akkor ezt mi a másik oldalon “megnyertük” – az aktuális árfolyamhoz képest lényegesen kedvezőbb árfolyamon zárhattuk le a svájci frank hitelünket. Olyan 300 ezer szerződés szűnt meg, de a dolog lakáspiaci hatása kisebb volt a vártnál,  mivel kevés idő volt az értékesítésre és azért nem végtelen a fizetőképes vevők köre sem.

A statisztikák szerint átlag 3%-kal (Budapesten 6%) csökkenthette a lakások értékét a végtörlesztési roham, de a fővárosi családi házaknál 17%-os árcsökkenést is mutat a statisztika.  És természetesen voltak egyedi, ennél lényegesen nagyobb árengedmények is.

A teljes évi forgalmat tekintve a végtörlesztés ellenére is 10%-os éves forgalom csökkenés volt a lakáspiacon 2010-hez képest.

A gondok csak nőnek

Vegyük sorra azokat az érveket, amelyek alapján kivárást javaslok a lakásvásárlást tervezőknek:

- Az új lakások piaca leállt, nem épülnek lakások.
- Külföldi befektetők elmaradnak.
- Használt lakások árcsökkenése nem érinti az új lakásokat (nem tudnak árat csökkenteni az építési költségek miatt).
- Vidéken befagyott a piac, nincs kereslet a kisebb településeken (munkahely hiánya).
- Budapesten szerkezeti gondok vannak. A rossz minőségű, nagy alapterületű 25 MFt feletti lakásokra alig van kereslet.
- Az agglomeráció közlekedési gondokkal küzd, felnőttek a 10 éve kiköltözők gyerekei (drága és rossz a közlekedés).
- A bankok az ingatlanok 3%-át adhatják kényszer értékesítésre idén, de a behajtók és egyéb szervezetek értékesítéseivel, valamint az ügyfelek eladásaival (pl.banki közös megegyezéssel) eladott ingatlanok aránya lényegesen magasabb lesz.
- Az adóslistán (KHR) közel 1 millió adós szerepel, akinek hiteltörlesztési gondjai vannak.
- A munkahely elvesztése miatt a hitellel nem rendelkezők közül is sokan kényszerülnek költözésre, ingatlan eladásra – egy kínálati piacon.
- 140 ezer jelzáloghitelnél van 90 napot meghaladó késedelem.

Nem is ragozom tovább a dolgot, szerintem ennyiből is egyértelművé válik, hogy a lakáspiac még nincs túl a nehezén, sőt szerintem a valódi kényszer értékesítések még csak most indulnak be.

Milyen ingatlant vásároljunk?

Természetesen a kivárás csak egy ajánlás. Ha valakinek most van rendkívül kedvező vételi lehetősége, akkor ne várjon, vegye meg az ingatlant.

De egy pár megjegyzést, ha még megengednek:

- Az építési telkek, nyaralók, családi házak piaca az átlagosnál is rosszabb helyzetben van, tehát itt nagyobb árkedvezményt célozzunk meg
- Figyeljünk oda a jogi és műszaki állapotra – nehogy olyan ingatlant vegyünk, ahol később derülnek ki értékcsökkentő tényezők (pl. magas társasházi tartozás, műszaki problémák, stb.)
- A lakás környezete gyorsan megváltozhat, leszegényedő környék, építési előírások, energetikai szempontok és ezer más dolog szintén fontos lehet.
- A termőföld remek befektetésnek látszik, de bizonytalan a jogi környezet, befektető ellenessé kezd válni a hangulat.

Lakás, mint befektetés

Lakóingatlan vásárlásakor fontos arra is odafigyelnünk, hogy maradjon likvid tőkénk, kiadható, hasznosítható legyen az ingatlan, portfólióban gondolkozzunk, legyenek más befektetésünk is, amellyel nem árt összehangolni a lakásvásárlást.

Befektetési tanácsadás, személyes portfólió elkészítése:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850 és 1/239-0370.

Mert kell egy őrangyal mindenkinek!
Aki fogja a kezét és vezeti az úton….

Akiben megbízhat >>>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott.  A jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, viszont van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.

A privátbanki szektor számára az elmúlt három év kihívásokkal teli volt, több hullámban az ügyfeleknél felmerült, hogy a hazai gazdasági és politikai kockázatok miatt a vagyon egy részét külföldön helyezik el. A legélesebben 2011 végén (novemberben-decemberben) és 2011 első hetében jelentkezett a bizalomvesztés, amikor néhány hét leforgása alatt a kezelt vagyon körülbelül 3-5 százaléka áramlott ki külföldre, ami becsléseink szerint 60-100 milliárd forintos vagyontranszfert jelenthetett.

Információink szerint a privátbankoknál a legerősebb időszak a két ünnep között, valamint január első hetében jelentkezett, amikor általában nem sok minden szokott történni. Most viszont a bizonytalan gazdaságpolitikai és jogi lépések, és a forint drasztikus gyengülése miatt sokan döntöttek úgy, hogy portfóliójuk egy részét vagy egészét külföldre helyezik át. Nagyon eltérő volt az egyes ügyfelek esetében a reakció, volt olyan ügyfél, aki a pénzének a 80-90 százalékát vitte ki külföldre, miközben akadt olyan ügyfél is, aki csak a vagyonának 10-20 százalékát. A legkeresettebb külföldi célpontok közül Svájc és Ausztria szerepelt az első két helyen, miközben Németország is keresett volt az ügyfelek körében.

Több forrásból is azt hallottuk, hogy olyan ügyfelek is megrettentek, akikről korábban sosem hitték volna. Az ügyfelek nem a szolgáltatókban vesztették el a bizalmukat, hanem az országban, a fokozott kockázatok miatt pedig úgy döntöttek, hogy nem marad más lehetőség, mint külföldi számlákra helyezni a megtakarításukat. Egy hirtelen vagyontranszferről beszélhettünk, az ügyfeleknek nem számított, hogy a hazainál jóval magasabb adók vonatkoznak a befektetésekre kint, mint itthon, vagy hogy sokkal alacsonyabb kamatot lehet elérni a betétekkel, sőt a forint gyenge árfolyama sem érdekelte őket, a biztonság volt az elsődleges kitétel.

Az egyre aggasztóbb méreteket öltő tőkekiáramlás csak akkor csillapodott le, amikor január 6-án pénteken Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nem avatkozik be az ügyfelek és a bankok közötti magánjogi kérdésekbe, a betéteket pedig garantálja az állam, valamint egyértelmű kijelentések érkeztek, hogy hajlandóak vagyunk az IMF-fel megállapodni. Felmérésünk alapján a koordinált kommunikáció megnyugtatta az ügyfeleket, és a privátbanki szektorban visszatért mára a normál üzletmenet.

Visszatérhetnek a kivitt pénzek?

Mint megtudtuk, 2009 elején már volt egy hasonló, de koránt sem ilyen volumenű tőkekiáramlás, akkor viszont meglehetősen gyorsan visszatért a kivitt pénz nagyobb része. Három évvel ezelőtt Magyarországon alapvetően a válság kitörése, a magas költségvetési hiány, és a megoldás ideiglenes elodázása jelentett a fő problémát, azonban a szakértői kormány felállítása és a reformok azt eredményezték, hogy fél éven belül a kivitt pénzek visszatértek szinte maradéktalanul. Természetesen a tőke hazahozatalához hozzájárult az a tényező is, hogy a globális hangulat megfordult, a hazai részvény és kötvénypiac pedig ritkán látott emelkedést mutatott 2009-ben.

Jelenleg azonban teljesen más helyzetről van szó. A legfőbb probléma, hogy az ügyfelek azt látják, hogy itt egy gyakorta visszatérő problémáról van szó, néhány éven belül már másodjára kell az IMF segítségére szorulnunk. Mindeközben pedig a kormány olyan jogalkotási gyakorlatot valósított meg, amely sok ügyfélnél már kétségeket ébresztett. Pontosan ezért nagyon bizonytalan, hogy az ad hoc döntés értelmében kivitt milliárdok mikor térhetnek vissza.

Sokak szerint a 2009-ben történt visszarendeződéshez képest most a konszolidáció lassabb lesz és a vagyon kisebb része térhet csak vissza Magyarországra. Az alapforgatókönyv szerint viszont, ha az IMF-megállapodást aláírjuk, és gazdaságpolitikai oldalon is lehet pozitív fejleményeket látni, akkor év végére a kivitt pénzekből jelentős összeg kerülhet vissza.

Kilátások 2012-re

Több szakértő véleményre alapozva azt mondhatjuk, hogy sok kár érte a privátbanki szektort itthon az elmúlt hónapokban, hiszen ha nem lett volna ez a turbulencia, akkor inkább arról kéne beszélnünk, hogy a korábban külföldre kivitt pénzek mikor térhetnek vissza. Ugyanis az offshore vagyonkezelés körül lévő tér egyre fogy, az adózási kérdések már nem számítanak, sőt inkább az offshore vagyonkezelés ellen szólnak, például Svájcban.

Annál is inkább igaz ez az összefüggés, mivel jelenleg Magyarországon él az adóamnesztia, a korábban az adózási előnyök miatt külföldre vitt pénzeket kedvezményes, mindössze 10 százalékos adóval lehet hazahozni. Érdekes, hogy miközben 2011. decemberében és 2012. január első hetében nagyon komoly tőkekiáramlás zajlott le, addig a NAV adatai szerint 2011 novemberéig összességében 23 milliárd forint tért vissza az adóamnesztia részeként 2011-ben. A hazai onshore szereplők éppen ebben bízhatnának, hogy ha kedvezőbbre fordul a környezet, akkor több tízmilliárd forint térhet vissza több fokozatban.

A legfrissebb Portfolio.hu Privátbanki Felmérés szerint 2011 első félévének végén az ügyfélszámlák száma megközelítette a 40 ezret, míg a kezelt vagyon 2100 milliárd forint volt. A külföldön tartott vagyonokat illetően megoszlanak a vélemények, a külföldi privát bankokban becslések szerint körülbelül ugyanakkora összegek lehetnek, mint ami hazai kezelésben van.

Az állományok növelését nehezíti, hogy a privátbankok legmagasabb szegmensében (több százmillió vagy több milliárd forintos ügyfelek esetében) friss pénzek nincsenek, többek között a válság miatt az igazán nagy vagyonokat hozó ingatlan-, üzletrész- vagy cégértékesítések, osztalékok elapadtak. Sőt a banki finanszírozási csatornák korlátai miatt sok privátbanki ügyfél arra kényszerült, hogy a vállalkozását saját pénzből segítse meg például tagi kölcsönnel. Ezt meghaladóan tőkekiáramlást jelentett a végtörlesztés is.

Információink szerint marginális tényező volt a privátbanki szektorban a végtörlesztés, legalábbis végösszeg alapján, azonban az nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy aki rendelkezett jelzáloghitellel, és volt nagyobb megtakarítása, az a végtörlesztést nem hagyta ki. Korábban jellemző volt az ügyfelekre, hogy akinek kedvező jövedelmi helyzete volt, és már nagyobb megtakarítással rendelkezett, az nem törte fel a megtakarítását, hogy egy nagyobb értékű ingatlant vegyen, hanem hitelből vette azt meg, hiszen a jövedelméből telt a törlesztő-részlet kifizetésére.

Az általunk megkérdezett privátbanki vezetők alapvetően bizakodók, jellemzően azt mondták, hogy bíznak az IMF-fel való megállapodásban, azonban a következő néhány hónap göröngyös lesz. A kormánynak ugyanis meg kell barátkoznia azzal a helyzettel, hogy az EU és az IMF kemény feltételeket szab majd meg. Amennyiben sikerül a gazdaságpolitikai fordulat, és az EU/IMF védőernyő alá bekerülünk, akkor a hazai privátbanki vagyon is emelkedhet szektorszinten, hiszen a külföldi pénzek egy része visszatérhet Magyarországra. Ezt meghaladóan pedig a bankok ügyfél-szegmentációja is folytatódhat, amely újabb és újabb ügyfelek bevonását segítheti elő a szektorban.

Forrás: www.portfolio.hu

Az emberek zöme igen hevesen tud megnyilvánulni, ha az aranya terelődik a szó. A felgyorsuló arany rally ugyanis két táborra osztotta a befektetőket: azokra, akik imádják az aranyat, illetve azokra akik utálják.

Ami viszont vitathatatlan, hogy az arany a történelem során egyedi értékállóságával mindig is különleges szerepet töltött be. (Megdöbbentő, de a világ összes aranya belefér egy húsz méterszer húsz méteres kockába.) Az arany a jólét és gazdagság szimbóluma, amely nemzedékeken keresztül járult hozzá a családi vagyonok megőrzéséhez.

Az arany értékálló

Az ókori Rómában egy római polgár egy uncia aranyért teljes legionárius egyenruhát tudott vásárolni magának. Manapság egy üzletember szintén megveheti “egyenruháját” egy unciányi aranyért, amely jól példázza, mennyire értékállónak bizonyult a nemesfém az évszázadok során.

A befektetők a 2008-as pénzügyi válság óta egyre inkább a részvények és kötvények kiváltására alkalmas alternatívák felkutatásán fáradoztak. Az arany nagy hasznot húzott ebből az átrendeződéséből, hozzáférhetősége és előnyei ugyanis egyre népszerűbb befektetési célponttá tették mindenki számára, az egyszeri kisbefektetőktől a legnagyobb hedge-fundokig .

 

Az elmúlt három év során az árupiaci termékekbe fektetett tőke 265 milliárd dollárral 425 milliárdra bővült a Barclays Capital adatai alapján. A robbanásszerű növekedésben kimagasló szerep jutott az aranynak, hiszen az összes árupiaci befektetések több mint egyharmadát már a sárga fém adja.

Mi az arany sikerének az oka?

A pénzügyi válság megrengette a befektetők bizalmát a pénzügyi rendszerben, a jegybankok ugyanis hihetetlen mennyiségű pénzzel árasztották el a piacokat rekordalacsony kamatlábak mellett, hogy felszínen tartsák a nagy intézményi szereplőket. Ez aztán az árupiacok felíveléséhez vezetett, hiszen a befektetők kézzel fogható eszközök után néztek, amelyek nagyobb eséllyel tartják meg értéküket. Ezzel durván egyidőben az aranybányászatban érdekelt vállalatok felhagytak a kitermelendő ércmennyiségek felhozatal előtti értékesítésével, ezzel nagyban csökkentve a kínálati oldalt.

A rekordalacsony kamatlábak következtében emelkedett az infláció, minek folytán a kötvények reálhozama nem egy esetben negatívba fordult (azaz a hozamot meghaladta az infláció mértéke). Egy ilyen forgatókönyv a kamatot nem fizető eszközöknek kedvez, így például az aranynak, hiszen így birtoklásának áldozati költsége nullára csökken. (Az már más kérdés, hogy a fizikai befektetési arany bevizsgálásának, szállításának, biztosításának és tárolásának költségei is igen jelentős tételt jelenthetnek.)

Egy másik fontos tényező a jegybankok viselkedésében tapasztalható gyökeres fordulat. Az elmúlt két évtizedben ugyanis nettó eladóként léptek fel az arany piacán. Ám ez 2009-ben megszűnt, és tavaly már nettó vásárlók voltak, főleg Kína, Oroszország és India próbálta ilyen formán diverzifikálni nemzeti tartalékaikat, hogy nagyobb  védelmet élvezzenek az infláció és a dollár esetleges értékvesztése ellen.

A lakossági befektetők hagyományosan ékszereken és aranybánya cégek részvényein keresztül fektettek az aranyba, míg a tőkeerősebb intézményi befektetők határidős pozíciókon vagy befektetési aranytömbökön keresztül. Az elmúlt 5 év alatt viszont az egyre népszerűbb tőzsdén kereskedett befektetési alapokon (ETF-eken) keresztül megnyílt a pálya mindenki előtt.

Ezek a tőzsdén kereskedett eszközök pont ugyanolyanok mint a részvények.  Az alapokat passzívan kezelik, hogy minél hűebben kövessék a mögöttes eszköz (esetünkben az arany) teljesítményét. Ezáltal alacsony a követési hibaszázalékuk és a jutalékok levonása után gyakorlatilag a követett piac vagy eszköz hozamát szállítják a befektetőknek. Az aranyalapú ETF-ek terjedése pedig sok új befektető portfólióját gazdagítja.

Folytatódhat az áremelkedés?

Úgy gondoljuk igen, bár a tavalyi ütemnél lassabban. 2010-ben ugyanis 30 százalékos hozamot mutatott az arany, 10 százalékkal többet mint az elmúlt évtized éves átlaga. A nemesfémek árfolyamát felhajtó tényezők továbbra is hatnak, így a második félévben további emelkedésre sarkallhatják a jegyzéseket. Minden lefelé korrekciót fokozott vételi érdeklődés kísérhet, vagy a jegybankok, vagy a hosszú távon nyereséges befektetésre vágyó befektetők által.

Az európai adósságválság továbbra is aggodalomra adhat okot, még a helyzet megoldására törekvő politikai akarat megléte ellenére is. Ez számos államkötvény esetében jelentkező negatív reálhozammal karöltve további támasszal szolgálhat a nemesfém jegyzése számára. Véleményünk szerint az arany árfolyama az 1500-1600 dolláros unciánkénti sávban konszolidálódhat, ám az elkövetkező hónapokban még tesztelheti az 1650 dolláros szintet is.

Ki ne gondolta volna már végig, hogy mekkora vagyonnál dőlhetne hátra, mekkora az az összeg, ami után akár fel is hagyhatna a pénzkereséssel. Mindez persze igen szubjektív, az sem mindegy, hogy mi a vagyon “ára”…

Mekkora legyen a vagyon?

A legnagyobb érték a család, mindenki szeretne gyerekeket és lehetőségeink szerint biztonságot is szeretnénk nekik teremteni és akkor már nagyon bonyolult a kérdés. Van, aki egyébként úgy gondolkodik, hogy a gyermeke teremtse meg a saját anyagi biztonságát, a szülő dolga az, hogy a nevelés során ehhez minden feltételt biztosítson: jó oktatás, megfelelő szakma, emberi kvalitás és értékek, stb.

És mennyit szeretnénk egy évben költeni? Milyen életszínvonalat tervezzünk magunknak? Látható, hogy nincs egy út, több válasz is adható a címben feltett kérdésre.

Ha a legegyszerűbb számítással kezdjük, akkor gondolkodhatnánk, hogy 1 milliárd forint biztosan elég, ennyi pénzből kamatjövedelem nélkül is hatvan évig 16,7 millió forintot költhetünk évente (Forrás: Figyelőnet), ami bizonyára még az időszak legvégén is kényelmes költést tesz lehetővé. Azért az okos milliárdos fialtatja is a pénzét, hiszen évi 5 százalékos inflációval számolva a 16,7 millió forint hatvan év múlva, csak 940 ezer mai forintnak felel meg. Ebből is ki lehet jönni, de azért ez már nem olyan bőséges.
Ha örök időkre 5 százalékkal (vagyis a feltételezett pénzromlásnak megfelelő kamattal) kamatoztatjuk az egymilliárd forintot, akkor még a vagyonunkhoz sem kell hozzányúlni. Minden évben 50 millió forinttal gazdálkodhatunk anélkül, hogy a tőkéhez hozzányúltunk volna, ez bizony bőséges megélhetés. Egymilliárd forintot azonban kevesen halmoznak fel, ez már az a nagyságrend, amit csak vállalkozással lehet elérni, bérből, még igen magas bérből is nehéz összekuporgatni. Az én véleményem szerint nagy luxus 1 milliárd forintot ilyen módon felhasználni, ennél sokkal nagyobb hozamot is ki lehet ekkora összegből hozni!

Ha egy nagyságrenddel lejjebb lépünk, és százmillió forintból indulunk ki, akkor azt fogjuk látni, hogy ez bizony már nem feltétlenül elegendő. Tételezzük fel, hogy 20 éves pályakezdőnk tíz év munkával elérhetőnek tartja ezt az összeget, vagyis tervei szerint harmincévesen vonulna vissza a százmilliójával. Kamat nélkül így évente kétmillió forintot élhetne fel, ez havi kétszázezer forintnál is kisebb költést enged, ami a későbbi években, az inflációtól sújtva, már igen kicsi összeg lesz.
Ha nem mond le a hozam lehetőségéről, berakja állampapírba, vagy a bankba a pénzét, akkor 5 százalékos kamatot feltételezve évi 5 millió forintból élhet. Ez – ha valóban csak a kamatot éli fel – havi 417 ezer forint, ami eleinte magas életszínvonalhoz elegendő, ám ötven év múlva (továbbra is 5 százalékos inflációt feltételezve) a hajdani 417 ezer forint már csak akkora havi büdzsé, mint ha ma valaki havi 38 ezer forintból akarna megélni.

A tőkét is felélhetjük

Miért kellene azonban ragaszkodnunk a tőke megtartásához, azt is fel lehet élni, illetve miért kellene mindig ugyanakkora nominális összeget elkölteni, költsünk az elején kevesebbet, majd az egyre több év inflációjával sújtott időszak után egyre többet.  Így a százmillió forint jó eséllyel magasabb életszínvonalra is elegendő ötven évre. Ami pedig ezt biztosítja, az a reálhozam: de ami ezt mégis veszélyezteti, az a kamatadó, illetve az árfolyam-nyereségadó. Jelenleg a leghosszabb futamidejű állampapírok (ez ugye biztonságos befektetés) évi 8 százalékos hozamot ígérnek. Ha 5 százalék a hosszú távú magyar inflációs szint (remélhetőleg ennél alacsonyabb lesz), akkor ez legalább 3 százalékos reálhozam. Vagyis a pénzünk többet fial, mint amennyit romlik. Talán pesszimistábban nézve a számokon lehetne változtatni, de egy megközelítésnek ez nem rossz.

Ha 8 százalékot hoz évente a megtakarításunk és az éves kiadásainkat csak 5 százalékkal kell az infláció miatt növelni, akkor az induló százmillió forintból évi 3,7 millió forintos reálértékű kiadás finanszírozható. Vagyis ötven éven át költhetünk havi 300 ezer forintot úgy, hogy ezt a kezdő kiadást az inflációval mindig megnöveljük. Ha azonban figyelembe vesszünk egy 20%-os kamatadót (jelenleg 16%, de legyünk pesszimisták), akkor megint változik a képlet: így a pénzünket már nem 8 százalékon, hanem csak nettó 6,4 százalékon fialtatjuk, s ebből bizony csak a mai 2,7 millió forintos éves költség finanszírozható, vagyis nem sokkal több mint havi 200 ezer forint.

De miből lesz befektetésünk?

A rendszeres megtakarítás, és a megtakarított pénz fegyelmezett befektetése csodákra képes. Ha valaki képes havi 100 ezer forintot minden hónapban megtakarítani és talál egy olyan befektetési portfóliót, ami havi 10 százalékos hozamot hoz, akkor 25 év alatt eléri a százmilliós vagyont. De aki 200 ezer forintos havi új megtakarítást vállal, és ezt fekteti be, annak 19 év is elegendő lenne. Azért valljuk be, hogy alkalmazotti jövedelemből ez keveseknek járható út, a többség inkább vállalkozásból képes ilyen vagyont előteremteni vagy magasabb hozam elérése érdekében nagyobb kockázatot vállal.

Ki tudja kiszámítani?

Nem szeretnék sokat foglalkozni azzal, hogy nem tudjuk megmondani előre, hogy mennyi időnk is van /lesz és mekkora megtakarításra lenne szükségünk a fenti logika szerinti megélhetés biztosításához. De azt azért meg szeretném jegyezni, hogy vannak más megoldások is a megélhetési biztonság eléréséhez: ilyen lehet sok ember esetében az életjáradék, ha valaki kevés jövedelemmel, de értékes ingatlannal rendelkezik.

Sokan szeretik a biztosításokat – én mondjuk nem annyira, de ezt a lehetőséget is meg kell említenem.

A gyakorlatiasan gondolkozó emberek számára ez a kérdés nem is annyira fontos, hiszen aki képes vagyon létrehozására, nagyobb pénzmennyiség előteremtésére, az általában nem sakkozgatja, hogy menyi is az elegendő. A gyerekeinkre és hozzátartozóinkra gondolva tesszük, amihez értünk és sok pénzt igyekszünk megkeresni.

A pénzkeresetnek van olyan kellemes módja is, amikor már a pénz dolgozik helyettünk, ennek a lehetőségére vonatkoztak a fenti számpéldák. De akit érdekel, az olvassa el, hogy miből is lehet passzív jövedelmet elérni?

Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ilyen volumenű pénz kezelése, befektetése kapcsán nem fogjuk megúszni, hogy megtanuljuk a pénzügyek intézését! Erre időt kell szánni és folyamatosan haladva megtanulni, hogy mire is vagyunk a pénzünkkel közösen képesek.

Kérje segítségemet a vagyonépítési programjának elindításához:

dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50, 1/239-0370
Iroda: 1139 Budapest, Pap K. u.18/b.

A befektetési tanácsadás bizalmi munka. Idegenként és fenntartásokkal kell kezelni eleinte minden tanácsadót. De azért valamilyen úton csak el kell indulni, a meglévő információ alapján lehet eldönteni, hogy kihez is forduljon az ember tanácsért. Rólam az alábbiakat lehet tudni -ellenőrizhető módon.

Rövid életrajz

Az ember eldönti, hogy milyen szakmát választ. Egy tanácsadó nem vonulhat teljesen a háttérbe, nyilvános szerepléseket kell vállalnia, meg kell jelennie az interneten, Facebook-on és mindenhol, hogy az ügyfelek megtalálják és eldönthessék, hogy ő kell nekik. Tehát mindent meg lehet kérdezni és meg lehet tudni rólam.

1962-ben születtem Esztergomban, de 10 éves koromban már Szegeden éltem és ott is történt velem minden, ami az ember fejlődése során fontos lehet. Aztán a mai Corvinus Egyetem elődjére jártam (Marx Károlyról kapta akkor a nevét). Itt közgazdasági ismeretek mellett szociológiát is tanultam és két szakon végezve a Szegedi Orvostudományi Egyetemen helyezkedtem el szociológusként. Ekkor tettem le a doktori vizsgáimat és szerettem bele a pénzügyekre.

A 90′-es években kezdték meg a működésüket a kereskedelmi bankok, ígéretes terület volt és sokat lehetett a létrejövő bankokban tanulni. Az első iskolám a Postabank volt, itt nagyon jó szakemberekkel lehetett találkozni, fiatal, dinamikus csapat volt, a szakmát el lehetett sajátítani. Időben léptem tovább a CIB-hez, ahol a bankszakma nemzetközi részét, a multi szemléletet, egy egészen más világot ismerhettem meg.

Innen már egyenes út vezetett a saját vállalkozásomhoz, amelyet 2003-ban indítottam – látva az internet fejlődését.

A BankWeb Pénzügyi Portál ma is a “fő megjelenési formám”, de mellette folyamatosan több egyéni kérdéskörre szakosodó weboldalt indítottam útjára. A cég, amelyben dolgozom szintén leellenőrizhető: bankweb.hu kft.

A befektetési tanácsadás szigorúan ellenőrzött tevékenység és csak PSZÁF engedély birtokában végezhető. Az én engedélyemet itt tudják leellenőrizni:

A PSZAF nyilvántartásában:

Hpt. 3. (10) pénzügyi közvetítők (14604827 törzsszám)

Bsztv. 4.§ (2) bekezdés 47. pont szerinti jogi személyként vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként működő függő ügynökök és megbízójuk

 

Amennyiben szüksége volna a segítségemre, akkor keressen meg:

dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850 és 1/239-0370.
Iroda: 1139 Budapest, Pap Károly u 18/B.

Ez a tanácsadói blog azért készült, hogy azoknak a befektetőknek segítsen, akik nagyobb befektetési összeg felett rendelkeznek. Tapasztalatom szerint 50-100 millió forint tekinthető már nagyobb pénzügyi befektetésnek – ilyenkor a lakásunk, autónk és egyéb szűk életvitelünkhöz kapcsolódó és hozammal nem rendelkező vagyontárgyainkat kihagyjuk a számításból.

Ha valaki rendelkezik ekkora befektetéssel, akkor a következő lehetőségek állnak előtte:

1. Ez a pénzt biztonsági tartaléknak tekinti
2. Ez egy lehetőség a számára, hogy nagyobb befektetést hozzon létre
3. Több generációt átívelő vagyonépítésbe kezd

Fontos: mind a három megoldás “jó”, amennyiben a személyiségünknek, céljainknak és képességeinknek a választásunk megfelel. Azonosulni tudunk vele és keményen dolgozni annak megvalósításáért.

Annak eldöntése, hogy Önnek is szólhat-e ez a weboldal elsősorban NEM ott dől el, hogy van-e 50 MFt-ja, hanem, hogy “mi van a fejében” (célok, tervek, tudás, stb).

Amiben segíteni tudok

A befektetési tanácsadó olyan, mint az orvos. Mindenről tudnia kell, csak akkor tud személyre szabott tanácsaival valóban segíteni. A befektető családi hátterét, teljes vagyonát és jövedelmét, rövid távú terveit és céljait egyaránt ismernie kell. Fel kell mérnie, hogy milyen a család kockázatviselő képessége, milyen pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek és mennyire hajlandóak tanulni és képesek döntéseket hozni.

Kisebb befektetési összegnél egyszerűbb a döntés, hiszen nincs lehetőség széles körű portfólió, komolyabb vagyon felépítésére. De százmilliókról beszélve már minden megváltozik, sokkal szélesebb a választható megoldások köre – de nagyobb a felelősség és a munka is.

Vagyoni tervezés

Egy vagyont felépíteni, létrehozni sem könnyű, de nagyon gyakran más ismeretek kellenek hozzá, mint a vagyon folyamatos kezeléséhez. Valaki lehet profi a szakmájában, hozhat létre komoly vállalkozást és mégsem biztos, hogy a vagyon megfelelő kezelésére is képes – teljesen egyedül, megfelelő tanácsadó segítsége nélkül.

 Kell egy őrangyal!

A befektetések világa veszélyekkel teli, kockázatos és minden lépésnél kell egy őrangyal, aki segít nekünk.  Ez vagyok én. Ha kell, akkor fogom a kezét, segítem, megóvom és egyben felkészítem a következő lépésekkel járó eseményekre. Mert a legfontosabb a vagyon mellett a pénzügyi, befektetési ismeretek megszerzése! NE hallgasson rám vakon, a döntést Önnek kell meghoznia – a rendelkezésekre álló információk és ismeretei alapján!

Kérjen személyre szabott befektetési tanácsadást! Hívjon fel és segítek tervei megvalósításában.

dr.Tatár Attila
0620/462-8850 és 1/239-0370.
info@bankweb.hu

 

 

 

 

 

Ez a tanácsadói blog  a vagyonépítésről szól. Hogyan lehet belátható időn belül vagyonra szert tenni? Elérni azt a vagyoni helyzetet, amikor már a pénz dolgozik helyettünk. Ez az igazi szabadság: van időnk azzal foglalkozni, amit szeretünk csinálni és van is pénzünk hozzá.

Nagyon sok ember fejében megfordul a gondolat, hogy ilyen vagyon felépítését hol is kell elkezdeni? Milyen élethelyzetben lévőknek van erre esélyük? Vagy elegendő az is, ha a fejünkben rend van és  kitartóan, következetesen és céltudatosan vagyunk képesek dolgozni?

Miből lehet vagyont” építeni”?

 

A vagyonépítés egyik legjobb módja egy passzív jövedelemszerzés kiépítése és annak felhasználásával történő vagyonképzés. Azt a jövedelmet tekintem passzív jövedelemnek, amelyért akkor és ott már nem kell semmit sem tennünk, korábbi „teljesítmény” alapján fizetik ki azt folyamatosan nekünk.

A passzív jövedelem megszerzésének sok útja-módja van, álljon itt egy pár a lehetőségek széles körének bemutatása érdekében.

•  Találmány, szabadalom, licenc, jogdíjak
• Szerzői jogdíjak
• Örökölt vagyon hozama
• Nyereményjátékok
• MLM hálózatok
• Befektetések hozama
•  Forex robot működtetése

Vagyonépítés befektetőként

 

Akinek nem adatott meg, hogy legyen valamihez tehetsége, öröklés és szerencse sem segítette, az kénytelen lesz maga gondoskodni a vagyon létrehozásáról. Valamiben azért jónak kell lennünk, átlagos feltételek mellett nem lehet vagyont építeni – hiszen akkor mindenki vagyonos ember lenne. Legalább magas jövedelem vagy olyan befektetői tudás kell hozzá, amely segítségünkre lesz egy induló vagyon eléréséhez. Magas hozam kell hozzá mindenképpen és ezt kétségtelenül csak tőzsdei/forex ügyletekkel lehet elérni. Aki több éven keresztül kereskedik ezeken a piacokon, az tudja, hogy ez mennyire nem egyszerű pénzkereseti lehetőség! Azonban a FOREX robot programok elterjedésével mindenki számára kitárult ez a kapu. Hihetetlen hozamokról lehet olvasni az interneten, én a realitások és nem az ígéretek talaján állok, ezért csak havi 5-10%-os hozamokról fogok beszélni.Ez is elegendő tudatos és következetes vagyonépítés esetén a komolyabb passzív jövedelem eléréséhez.

 

Miért fontos a passzív jövedelem?

 

Megváltozott körülöttünk a világ. Sokkal nagyobb bizonytalanságban kell élnünk, mind a korábbi generációk éltek. Vagy legalábbis mi így érezzük. Ez a bizonytalan és forrongó világ azonban nem csak veszélyeket, hanem hatalmas lehetőségeket is magában rejt. A jó szakmai háttér, a biztos állás és a magas nyugdíj reménye ma már nem szabad, hogy elegendőnek tűnjék, sokkal inkább magunknak kell megteremtenünk a biztonságot jelentő tőkét. Ha mindent pénzben mérünk, akkor a biztonságot is pénzügyi eszközökkel kell megteremtenünk. (Remélem ezen a ponton azért sokak vitába szállnak velem, azért provokálom az olvasót. Hiszen tudom, hogy ez azért nem így van, a biztonságérzet nem egyenlő a szilárd pénzügyi háttérrel.) Az sem elegendő, ha valakinek van komolyabb pénzösszeg a birtokában. Ha nem tanulja meg, hogy hogyan lehet a pénzzel még több pénzt teremteni, akkor előbb-utóbb feléli a pénzét és nem lesz semmi a tervezett biztonságból. Tehát a passzív jövedelem nagy előnye abban rejlik, hogy akkor is folyamatosan pénzhez jutunk, ha nem dolgozunk, nem igényli a pénzünk növekedése az állandó és aktív részvételünket. A másik nagy lehetősége abban rejlik, hogy miközben a passzív jövedelem folyamatosan érkezik, van lehetőségünk és időnk a keletkező tőkét felhasználva vagyont létrehozni.

Kérje segítségemet a vagyonépítési programjának elindításához:

dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50, 1/239-0370
Iroda: 1139 Budapest, Pap K. u.18/b.